Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

70 Pénzügyi jog a végrehajtás alól ki vannak véve, tehát le sem foglalhatók. (Kb. 16.246/1926. P. sz.) 178. 1923:VII. t.sC. 90. és 101. §§. Az 1923. évi VII. t.*c. 101. §*a szerint azokban a községekben, amelyekben adóügyi jegyző van, a községi vagy körjegyzőnek az adókezelési tör* vényekben megállapított teendőit az adóügyi jegyző önállóan végzi, a netaláni mulasztásért tehát ez utóbbi és nem a köz* ségi vagy körjegyző tartozik felelősséggel. (Kb. 11.930/1926. P. sz.) 179. A pénzbírság és a rendbírság után sem késedelmi kamatot, sem pótlékot követelni nem lehet. (Kb. 20.708/1925. P. sz. Kdt. XX. 24.) Részvénykibocsátási illeték. (1920:XXIV. t.sc.) 180. 1920:XXIV. t.sc. 14. §. Ha a részvénytársaság terv szerint uj részvények kibocsátásával kapcsolatban egyidejű? leg a régi részvények névértékét a részvényjegyzők által be* fizetett összegből emeli fel, az ily rendeltetéssel befizetett teljes összeg alapul vételével kiszabott illetéken felül nem lehet külön illetéket követelni a régi részvények névértéké* nek felemelése után is. Kb. A kérdésben levő illeték jogilag a társasági szerződés utáni illetéknek minősül. Másrészt nyilvánvaló, hogy a részvények után befizetett összeg jogilag csupán a részvények névértéke erejéig tekinthető vagyoni betétnek s csak ennyiben lesz a társasági szerződés tárgya, mert a részvénytulajdonos részesedési igényét kizárólag a részvényei névértékének az alaptőkéhez való aránya határozza meg. Ezeket szem előtt tartva, ha a részvénytársaság az uj részvények kibocsátásával kapcsolatban és egyidejűleg a régi részvények névértékét felemeli és terv szerint, vagyis a régi részvényesek és az uj részvényjegyzők hozzájárulásával a befizetés kifejezetten azzal a rendeltetéssel történik, hogy a befizetett összeg egy része a régi részvények névértékének felemelésére fordítandó, az a részösszeg nem tekinthető a részvénytársaság vagyonába kerülő oly értéknek, mely felett az szabadon rendelkezhetnék, vagyis amelyet a társaság vagyonából számolnak át az alaptőkére, hanem olyannak, amelynek befizetése közvetlenül a régi részvények névértékének felemelésével szaporitott alaptőkére történik. Következésképen az uj részvények kibocsátása és a régi részvények névértékének felemelése oly egységes ügyletnek minősül, amely egységes értékalapon illetékelendő. (123. sz. jogegységi megállapodás.)