Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)
Vétlen károkozás. Öröklési jog. XXXV segét sértette. (720. sz.) Bűncselekményből származó kár esetében nincs kármegosztás. (721. sz.) A vétlen károkozás főszabályát a Kúria akképen állit ja fel, hogy aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen, bár vétlenül sérti meg, a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha máshonnan meg nem térül, annyiban köteles megtériteni, amennyiben a fennforgó körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira tekintettel, a méltányosság megkivánja. (722. sz.) Ennek a jogszabálynak az alkalmazásával kártérítésre kötelezi a Kúria: a munkáltatót a munkást munka közben ért kárért (722. sz.), a MAV-ot árviztől elsodort, idegen tulajdonban levő fának felhasználásáért (723. sz.), az állattartót állat okozta kárért (725. sz.), a vasutat szikrakárért (725. sz.), a veszélyes üzem (telefon) tulajdonosát a telefondrót leszakadásával okozott kárért (727. sz.), a cséplőgép tulajdonosát tűzkárért (728. sz.), a féregirtó vállalkozót tűzkárért (730/a. sz.), ellenben nem kötelezte kártérítésre a trachomában szenvedőt, aki a lappangási időszak alatt mással érintkezvén, a betegséget vétlenül átvitte. (724. sz.) Ha a károsultat hiba terheli, a kárt meg kell osztani (728. sz.), de nincs kármegosztás, ha a károsultat a saját veszélyes üzemében érte baleset (730. sz.): a kártérítés összege megfelel annak az értéknek, amely kellő időben teljesités esetében az elértéktelenedéstől megóvásra alkalmas lett volna (729. sz.); nem a balesetkori, hanem a teljes munkaképesség elértének idején meglévő kereseti viszonyok irányadók. (722. sz.) Az alaptalan gazdagodás visszatéritését valorizálja (20%) a 731. sz. határozat, a 732. sz. határozat pedig kimondja, hogy kétoldalú turpitudo esetében visszatérítésnek csak méltányosságból lehet helye. (732. sz.) Az öröklési jog körében: Hitvestársi hűség megszegése nem tesz érdemetlenné az örökségre (733. sz.); a lemondásnak az utódokra hatásáról szól a 734. sz. határozat. A hitvestársi öröklés elenyészését szabályozza a 735. sz. határozat. Az ági öröklésről és az ági és a szerzeményi vagyon meghatározásáról találnak részletes szabályokat a 733., 736—738. sz. határozatokban. özvegyi jogra erdemetlen ágyasságban élő asszony (738. sz.); korlátozása nincs a korlátozást kérő vagyontalanságától feltételezve (739. sz.); a megváltásul adott összeg a pénzromlásra tekintette átértékelendő. (740. sz.) A végrendelet érvénytelenségét nem állapítja meg az, hogy a tanú nagyot hall, hogy az okirat nem tartalmazza szószerint a végrendelkező nyilatkozatát (741. sz.), hogy a tanuk az alakszerűséget nem külön záradékban igazolják (742. sz.); a tanuminőségnek magából az okiratból kell kitűnni. (743. sz.) Szóbeli végrendelet érvényességéhez elegendő az akarat oly nyilváuinitása, hogy a végrendelkező szándékát nyilvánvalóvá tegye (741., nr