Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Magánjog. XXIX esetében a becslés időpontja után bekövetkezett értékcsökkenés nem eshetik a kisajátítást szenvedő terhére. (542. sz.) Hitbizományi birtokosnak nyugdíjfizetés vállalása a későbbi birtokost is kötelezi. (543., 544. sz.) A földbirtokrendezés körében az OFB. kimondta azt a fontos elvet, hogy a törvényben megszabott öt évi időhatáron tul sem ujabb megváltási eljárásnak, sem folytatólagos eljárásnak nincs már helye. (545. sz.) Szerzői jog bitorlása utánnyomás tilalmával ellátott birlapi cikknek, önálló szellemi munka eredményének tekintendő összefoglaló kimutatásnak átvétele. (546., 547. sz.) Haszonélvező biztositékot köteles adni, ha a tulajdonos visszavételi jogát jelentékenyen veszélyezteti (548. sz.); követelés haszon élvezője a tőkére teljesitett fizetés érvényességét megtámadhatja. (549. sz.) Oly ingatlanra szerzett zálogjog, amelyre nézve az adós tulajdona gyámhatósági jóváhagyástól függ, érvénytelen akkor, ha a gyámhatóság jóváhagyása nem következik be. (539., 550. sz.) A kötelmi jog körében nagyszámú elvi döntéssel találkozunk, természetesen főképen az átértékelés terén. A szerződések tekintetében az 551. sz. határozat aggsági butaságban szenvedő egyén szerződésképtelenségéről szól, az 552. sz. határozat pedig katonatiszt kiskorúnak szerződőképességét ismeri el. Hatósági jóváhagyásra szoruló szerződés a jóváhagyás kérdésének eldöntéséig is köti a feleket. (554. sz.) A szerződések alakja szempontjából: siketnéma ügyletéhez nem kell közjegyzői okirat. (555. szám.) A szerződések tárgyát tekintve: jó erkölcsbe ütközik házasságon kivüli együttélés folytatása céljából létesült megállapodás (556- sz.); érvénytelen a kizsákmányoló ügylet (564., 566. sz.); tőzsdei megbízás tekintetében a megbízás tartalma irányadó: ha a megbízás tőzsdei papiros megvételére szorítkozik, a játékszerüség nincs meg, ha ellenben a vétellel kapcsolatban eladásra is kiterjed, különbözeti nyereségre irányul. (567—569. sz.) Ingatlanforgalom közvetítésének üzletszerűségét határozza meg az 557. sz. határozat; vasúti alkalmazottnak a szállítás érdekében adott külön jutalmat jó erkölcsbe ütköző célzata ellenére is érvényesíthetőnek ismeri el a Kúria (565. sz.), ha elháríthatatlan kényszer alatt adták. Tiltott ügyletből adott fedezeti váltót sem lehet érvényesíteni. (558. sz.) Tiltott ügylet esetében nincs átértékelés, előbbi állapot helyreállítása végett sem (559. sz.), maximális árt meghaladó vételárkülönbözetre nézve (560. sz.), ellenben tiltott ügyletre alakult alkalmi egyesülésbe fordított összeg az előbbi állapot helyreállítása címén valorizálva jár (562. sz.); mind a két felet terhelő turpitudo esetében csak gazdagodás címén lehet visszakövetelni a teljesitett szolgáltatást. (563. sz.) A kötelmek tartalma tekintetében: a polgári törvénykönyv javaslatának általános szabályát ismétli az"570. sz. határozat, mely