Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Büntetőjog. XXV rozza meg a 412. sz. határozat; ily nyilatkozatot a lapnak ugyanazon a helyén kell közzétenni, ahol a közlemény megjelent; ha pl. a közlemény a vezércikk helyén, vagy a hirek rovatában jelent meg, a helyreigazító nyilatkozatot is itt kell közzétenni, nem az apróhirdetések között, vagy más félreeső helyen (413. sz.); a törvénynek meg nem felelő ily nyilatkozatot az ítélethozatal előtt lehet csak megfelelő ily nyilatkozattal pótoni, itélet után már nem. (413/a. sz.) Vaótlan hir közzétételével elkövetett sajtóvétség (St, 24. §.) esetében közvádló nélkül nem lehet főtárgyalást tartani. (414. sz.) Társszerzők, akik közül az egyik szolgáltatta adatok iihipján a másik tollbamondással megszövegezte a nyilatkozatot. (415., 416. sz.) A szerző helyett a szerkesztő felelős, ha nem bocsátotta a szerzőt oly módon a biróság rendelkezésére, hogy azzal szemben a biróság a sajtójogi felelősségrevonást alkalmazásba vehette. (417. sz.) Nincs helye bűnvádi eljárásnak, ha községi képviselőtestületi közgyűlésen történt felszólalást hiv szellemben és igazán közölnek (418. sz.); nem ilyen a birósági tárgyalásról szóló közlemény akkor, ha ismerteti az Ítéletet, de elhallgatja, hogy perorvoslatot adtak be. (419. sz.) A sajtójogi elévülésről szól a 420. sz. határozat. Valóság bizonyítását a főtárgyaláson nem lehet már kérni, ha a vádlott nem igazolja, hogy bizonyítékait előbb nem ismerhette (421., 423. sz.); hivatalból köztudomás alapján nem lehet valóságot megállapítani. (422. sz.) A pénzbeli elégtétel magassága miatt semmisségi panasznak van helye. (424. sz.) Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme körében: izgatás az Internationale éneklése (425. sz.), Kun Bélának nyilvános, tüntető éljenzése (426. sz.), a hadsereg szolgálati fegyelmének megbontására alkalmas tények állítása. (427. sz.) Nemzetrágalmazás egyes eseteit tárgyazzák a 428—430. sz. határozatok. Tiltott hírközlés vizsgálati tanúvallomásnak hírlapi közzététele akkor is, ha a tanú a hivatali titoktartás alól felmentést kapott. (431. sz.) Az adócsalás büntethetőségét nem zárja ki sem az adónak a felderítés után felszólításra megfizetése, sem az a tévedés, hogy a forgalmi adó utólag is leróható (432. sz.), de nincs adócsalás annak megállapítása nélkül, hogy a vádlott szándéka adóelvonásra irányult (435., 436. sz.), bár a megrövidítés célzata nem szükséges- (433. sz.) Adócsalást követ el az is, aki azt célozza, hogy az adó alól más mentesüljön. (434. sz.) A kihágások területén főképen a vasárnapi munkaszünet meg sertésével (438—440. sz.) és vadászati kihágásokkal (445—452. sz.) találkozunk. Nem kihágás, ha szinielőadáson a művészek kitüntetési szalagokkal egyenruhában alakítják szerepüket. (437. sz.) Nem kell hatósági engedély községi képviselőtestületi tagoknak a tárgy sorozatba felvett ügy előzetes megbeszélése végett összejövetelükhöz