Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

200 Btk. 171—171. §§. gyűlölet felkeltésére irányuló különleges célzat nem szükséges s amennyiben a vádlott cikkei megirására hazafias indokból, a magyar faj fanatikus szeretetéből ragadtatta el magát, ez csupán enyhitő körülményként szolgálhat a büntetés kiszabásánál. Ha a vádlott egy csupán főnemesekből álló hallgatóság előtt szóval adta volna elő cikkei tartalmát, abban az esetben előadása nem lett volna alkalmas valamely osztálynak a másik ellen való gyűlöletre, izgatására. Vádlott cikkei azonban egy politikai napilap hasábjain jelentek meg, amelynek olvasóközönsége nem csupán főnemesekből áll, hanem tulnyomólag a többi társadalmi osztályokhoz tartozik s ennek folytán e cikkek az osztály elleni gyűlölet keltésére ez okból is alkalmasak voltak. A Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapitott semmiségi panasz tehát minden irányban alaptalan. III. A Bp. 385. §. 1. b) pontjára alapitott semmiségi panasznak egyik része a cselekménynek az 1912:LXIII. t.-c. 19. alapján bűntetté való minősitése ellen irányul s tulajdonképen a büntetés kiszabásának kérdését érintő törvénysértést (tehát a Bp. 385. 2. pontja aló eső semmiségi okot) panaszolja. Ez a semmiségi panasz azért alaptalan, mert a m. kir. kormány az 1922. XVII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a vonatkozó törvényjavaslatot a kellő időben beterjesztvén, a háború idejére alkotott büntetőjogszabályok alkalmazása — figyelemmel az 1920:VI. t.-c. 1. §-ára és az 1921:XXXIII. t.-cikkre — a törvényhozás további intézkedéséig kitolódott. Végül a kir. Ítélőtábla által felhozott indokokból alaptalan e semmiségi panasz abban a vonatkozásban is, hogy a kir. Ítélőtábla tévesen állapított meg halmazatot. Az ezek szerint minden irányban alaptalan semmiségi panaszokat a Bpn. 36. §-a értelmében elutasitani kellett. (1925. okt. 6. B. I. 126/1925. sz.) 335. Btk. 174. §. A Btk. 174. §*ának első tétele nem ir elő egy meghatározott, valóban elkövetett büntettet vagy vétsé* get, hanem elegendő, ha a tettes a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított valamely cselekményt akár álta* lánosságban is magasztal. K. A kir. Ítélőtábla a Btk. 174. §-ban meghatározott büncselekménymagasztalás vétségének vádja alól azért mentette fel a vádlottakat, mert szerinte a hivatkozott törvényhely egy meghatározott tényleg elkövetett bűncselekmény magasztalását kivánja meg ahhoz, hogy a vádbeli bűncselekmény létrejöjjön, holott az adott esetben egy tényleg megtörtént ily bűncselekményről nem lehet