Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

198 Btk. m—m. §§. belbékéjét. Büntetéssel sújtani rendeli tehát mindazokat az izga­tást magukban foglaló cselekményeket, amelyek a honpolgároknak nyugalmát a törvényben meghatározott módon olyan mérvben veszélyeztetik, hogy ezáltal a közrend és az állam belbékéje is csor­bát szenvedhet. Már pedig a zsidóság elleni féktelen izgatás, különösen a mos­tani szélsőséges politikai irányzatok idején, igen könnyen erre az eredményre vezethetne, ha arra a törvények fentebbi rendelkezé­sét nem lehetne alkalmazni. A Btk. 172. 2. bekezdésének fentebbi értelmezése tehát nemcsak a törvény szellemének, hanem a közér­deknek is megfelel. Mindezek alapján a kir. Kúria ugy találta, hogy az alsófoku biróságok nem alkalmazták tévesen a Btk. megfelelő rendelkezését ama kérdésben, huogy a vádlottnak vád alapjául szolgáló tette megállapitja-e valamely bűncselekmény tényálladékát, midőn a vádlott bűnösségét a Btk. 172. §. 2. bekezdése s az 1912:LXIH. t.-c. 19. §-a alapján megállapították. A Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmiségi ok tehát nem forog fenn, követ­kezéskép vádlottnak és védőjének erre fektetett semmiségi pana­szát, mint alaptalant, a Bpn. 36. §-a alapján el kellett utasitani. Mint ugyancsak alaptalant, hasonlókép el kellett utasitani a kir. főügyésznek a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt a Bp. 385. 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszát is, mert habár a vád alapjául szolgált cikknek felette elfogult s durva gyanúsítások­tól és súlyos sértésektől hemzsegő tartalma súlyosító körülmény­ként veendő számba, a kir. törvényszék Ítéletében felhozott s e helyütt is elfogadott számos és nyomatékos enyhítő körülmények törvényes alapul szolgálnak a Btk. 92. §-ának alkalmazására, követ­kezésképen az alsófoku biróságok nem tévedtek, mikor a vádlott büntetését ezen §. alkalmazásával szabták ki. (1925. máj. 13. B. I. 393. sz.) 334. Btk. 172. §. 2. bek. Bp. 385. §. 1. a), b) p. Az izgatás miatti bűnösséget nem zárja ki az, hogy az állított tények a valóságnak megfelelnek. Az izgatás jelenleg bűntett. K. [. A Bp. 384. 9. pontjára alapított semmiségi panasznak indoka az, hogy a budapesti kir. ítélőtábla nem határozott a védő­nek a fellebbviteli főtárgyaláson a valódiság bizonyításának elren­delése iránt előterjesztett kérelme tárgyában. A kir. Kúria megállapítja, hogy a védő — a vádlott csatlako­zása mellett, — a kir. törvényszéknek a főtárgyaláson hozott azon közbeszóló végzése miatt, hogy a valódiság bizonyítása iránt elő­terjesztett kérelmet elutasította, a Bp. 384. <j>. 9. pontja alapján sem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom