Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

174 Büntetőjog. A bűnhalmazat (Btk. 95—104. |§.). 319. Btk. 96., 92., 102. §§. Ha egy börtönnel s egy fogház* zal büntetendő cselekmény egy és ugyanazon Ítéletben az elbírálás tárgya s a bíróság a büntetés kiszabásánál a 92. §*t alkalmazza: ugy fegyházbüntetést kell összbüntetésképpen alkalmazni. Nincsen tehát helye annak, hogy a börtönnel büntetendő cselekmény miatt pénzbüntetés szabassék ki. K. Észlelte a kir. Kúria, hogy a kir. ítélőtábla a M. M. bünte­tése kiszabásánál, a büntetési tételeket nem tartotta meg akkor, amikor a vádlottra, aki magánlaksértés büntette és az ezzel anyagi halmazatban álló, fogház- és pénzbüntetéssel büntetendő súlyos testisértés vétségéért Ítéltetett el, — a Btkv. 96. §-ában foglalt jog­szabály ellenére nem összbüntetést, hanem a vádlottra nyilván a súlyos testi sértés vétsége eimén fő- és mellékbüntetést is szabott azzal az indokolással, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazása a súlyos testi sértés vétségére is kiterjedvén, erre a vétségre főbüntetés gyanánt külön pénzbüntetést kellett volna kiszabni, a fogházbün­tetés összbüntetés jellegének kitüntetését pedig mellőznie kellett volna. A kir. Ítélőtábla ez érvelése és az erre alapított rendelkezése merőben téves és ellenkezik a Btk. 96. §-ában foglalt törvényes ren­delkezéssel, amennyiben a Btk. 96. §-a szerint, ha ugyanaz a sze­mély több büntetendő cselekményt követett el, az egyes cselekmé­nyekre együttvéve egy összbüntetés szabandó, — amely jogszabályt egybevetve a Btk. 97—99. és 102. §-aival, nyilvánvaló, hogy ezt a jogszbályt követni kell attól az itt figyelembe nem vehető egyet­len kivételtől eltekintve, amikor az anyagi halmazatban álló bűn­cselekmények, vagy azok közül egy, vagy több csupán pénzbünte­téssel büntetendő vétség, vagy kihágás. Erre való figyelemmel tehát nyilvánvaló, hogy a jelen eset­ben M. M. ellen, a terhére megállapított két büntetendő cselek­ményre együttvéve egy összbüntetés volt szabandó, és ha aztán az összbüntetés mértékének megállapításánál a törvényt alkalmazó bíróság azt találta, hogy a Btk. 96. §-ának második bekezdése, vala­mint a Btk. 97—99. §-ainak figyelembe vétele mellett kiszabható szabadságvesztés, jelen esetben a börtönbüntetés legkisebb mértéke is tulszigoru volna, az esetben jogosan alkalmazta itt is a Btk. 92. §-át; ámde alkalmazza ezt a már együttvéve kiszabott összbün­tetésre, nem pedig külön-külön az egyes bűncselekményekre nézve, így tehát a M. M. terhére megállapított súlyos testisértés vétségére járó fogház, mint főbüntetés a magánlaksértés büntetési tétele alapján összbüntetésképpen kiszabandó börtönben, illetőleg a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt fogházban volt volna egységesen ki­fejezésre juttatandó, amint azt az első fokban eljárt kir. törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom