Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Bűnhalmazat (Btk. 05—10Í. §§.). 175 szék helyesen és a törvénynek megfelelően tette is. A kir. ítélőtábla által megvalósított ez a Bp. 385. §-ának második pontjába ütköző semmisógi ok azonban JM. M. vádlottra, — aki így a mindenesetre terhesebb összbüntetéstől szabadulván, — a súlyos testisértés vétségéért főbüntetésül csak pénzbüntetéssel sújtatott, nem sérelmes, ennélfogva a kir. Kúria ezt a i>p. 385. §. utolsó bekezdése értelmében hivatalból figyelembe nem vehette. (1925. nov. 24. B. II. 6976/ 1925. sz.) 320. Btk. 96., 92., 102. §§. Ha fogházzal büntetendő két cselekmény egy és ugyanazon ítéletben elbírálás tárgya: ugy az egyik cselekmény miatt a 92. §*nak alkalmazásával pénz* büntetést, a másik miatt pedig az idézett törvényszakasz mellőzésével fogházbüntetést kiszabni nem lehet. Amennyi* ben tehát csak az egyik cselekmény miatt is fogházbüntetés látszik alkalmazandónak: összbüntetést kell szabni. K. A Btk. 96. §-ának első bekezdése szerint: ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt követ el, vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több izben követte el, az egyes cselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki. Ezen szabály alól a Btk. 102. §. szerint az az eset képez kivételt, amidőn a halmazatban lévő cselekményekre, vagy azok egyikére a törvény fő, vagy mellékbüntetésül pénzbüntetést állapit meg. Ilyen esetben a pánzbüntetés az ezzel sújtott cselekmények mindegyikére külön állapítandó meg és ezek a pénzbüntetések sem egymással, sem az esetleg kiszabandó szabadságvesztésbüntetéssel összbüntetésbe nem foglalhatók. Jelen esetben azonban, nem oly cselekményekről van szó, amelyeket a törvény pénzbüntetéssel sujt, hanem egy a törvény szerint börtönnel büntetendő lopásról és egy másik, a törvény szerint fogházzal büntetendő lopásról, tehát oly cselekményekről, amelyekre a Btk. 96. §-a értelmében együttvéve egy összbüntetés szabandó ki, még pedig a Btk. 96. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: börtönben. Ebben az esetben tehát az alsófoku bíróságnak, tekintettel arra, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazását találták indokoltnak, az összbüntetést fogházban kellett volna megállapitaniok. Igaz ugyan, hogy a kir. Kúria az elsőbirósági ítéletben idézett s a Büntető Jog Tára LVI. kötetének 173. lapján elvi jelentőségüként közölt határozatában 1908 május 7-én 3517. sz. a. azt mondotta ki, hogy ha a bíróság a fogházzal büntetendő két cselekmény közül az egyikre csak pánzbüntetést szab ki, akkor összbüntetés nem szabandó ki; a jogegységi tanács azonban már 1921. évi november hó 25. napján B. I. 4942/1921. szám alatt hozott határozatában ezzel