Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

164 Büntetőjog. K. Észlelte a m. kir. Kúria azt a törvénysértést, hogy noha a kir. Ítélőtábla a börtönbüntetés helyett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával fogházbüntetést szabott ki s ennélfogva a Btk. 20. §-áiioz képest a vádlott terhére megállapított s a törvényi minősítés szerint büntettet képező cselekményt vétséggé fokozta le, az elsőbirósági Ítéletnek egyéb részeivel együtt azt a részét is helybenhagyta, mellyel az elsőbiróság a vádlottra mellékbüntetésül kiszabott hivatalvesztést és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését az öt (5) évi időtartamban állapította meg. Vagyis a kir. ítélőtábla figyelmen kívül hagyta a Btk. 57. §-a második bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a hivatalvesztésnek és a politikai jogok gyakorlata felfüggesztésének időtartama vétség esetében egy évtől csupán három évig terjedhet. A Btk. 57. §-ának most idézett rendelkezése ugyanis a bűntettnek vétséggé lefokozása esetében is alkalmazandó, mert a correctionalisatio, melynek rendszerét és jogi következményeit a Btk. kifejezetten és részletesen nem szabályozza, a törvény egyes rendelkezéseinek és szellemének megfelelő joggyakorlat szerint nem változtatja meg ugyan a cselekmény jogi természetét s igy a cselekménynek jogi természetéből folyó következmények (a büntetési nemek, az inditványi jelleg s a kísérlet büntethetősége) a cselekmény törvényi (büntetti) minősége alapján állapitandók meg, de a büntetése, melyre való tekintettel történik viszont a Btk. 20. §-ában foglalt általános szabálynál fogva a correctionalisatio, vétségi büntetés és a cselekmény jogi természetéből, vagyis a tényálladék eredeti büntetti jellegéből nem folyó következmények (elévülés, esetleges jogvesztés időtartama) mindenben a birói minősítés, a vétség szerint igazodnak. Ezek szerint a szóbanlevő mellékbüntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tétel nem tartatván be, az így megvalósított s a Bp. 385. §-ának 2. pontja alá eső anyagi semmiségi okból, mely e §. végbekezdése értelmében hivatalból volt figyelembe veendő, mindkét alsóbirósági ítéletnek vonatkozó részét hivatalból meg kellett semmisíteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni. (1926. febr. 4. — B. I. 5795/1924.) 309, Btk. 54., 66., 92. §. Hv. 13. §. A bűncselekmények ama csoportja tekintetében, melyekre nézve a hivatalvesz* tés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése csak bün* tett esetében alkalmazható: helye van e mellékbüntetés ki* szabásának akkor is, ha a biróság a büntettet képező cse* lekményt vétséggé minősiti. K. Hivatalból észlelte a Kúria, hogy a másodbiróság abból az okból, mert a vádbeli bűntett a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán vétségnek minősíttetett, az elsőbirósági ítélet vonatkozó