Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Büntetések. Btk. 20—64. 103 rozatának kelte az irányadó. Amennyiben tehát a kir. Ítélőtábla határozata 1924 július 20-ika után kelt, nincs helye a pénzbüntetés és pénzbírság valorizálásának. A jogerősen elitéltekre, valamint azokra a vádlottakra vonatkozóan, akiket illetően a semmiségi panaszt vissza kell utasitani s ennek következtében reájuk vonatkozóan a m. kir. Kúria az ügy érdemében nem határoz, a szóbanforgó törvény nem alkalmazható- i ^éÁ&m'iáiá A m. kir. Kúria a valorizálás kérdésében az iratokban erre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján határoz s ebben a kérdésben adatgyűjtést, nyomozást nem rendel el. Az aranykoronának a papír koronához viszonyított havi átlagárfolyamárór (1914—1924) összeállított s a polgári perekben alapul elfogadott táblázat a pénzbüntetések és pénzbírságok valorizálásánál is irányadóul szolgál ugyan, de annak szoros alkalmazása nem kötelező, hanem a valorizált pénzbüntetés és pénzbírság összegét mindenkor az elitélt vagyoni és kereseti viszonyainak figyelembevételével a méltányosságnak megfelelően kell meghatározni. Az átértékelt pénzbüntetés be nem hajtása esetére megállapított szabadságvesztésbüntetés nem lehet hosszabb tartamú annál a szabadságvesztésbüntetésnél, mint amely az alsófoku ítéletekben a kiszabott pénzbüntetés helyett ennek be nem hajthatása esetére meg van állapítva. Ehhez képest az átértékelt pánzbüntetést lehetőleg olyan összegben kell megállapítani, hogy az azt helyettesítő szabadságvesztésbüntetés — 100.000 K-ként egy-egy napot számítva — az alsófoku ítéletekben e címen megállapítottnál hosszabb tartamú ne legyen. A pénzbüntetés átértékelésének indokolásául elég a törvényre hivatkozni, mindazonáltal, ha az átértékelés összege nem közelíti meg a táblázatban kitüntetett arányszámot, kívánatos lesz annak a kifejezése is, hogy az átértékelés a méltányosság követelményeinek megfelelően történt. Azokban a netán előforduló esetekben, amikor a m. kir Kúria az 1924 július 20-ika előtt kelt alsóbirósági ítéletekben megállapított pénzbüntetés átértékelését szükségesnek, avagy a méltányossággal összeegyeztethetőnek nem tartja s ebből az okból az átértékelést mellőzi, ennek — a netáni félreértés elkerülése végett — a határozatának indokolásában, de csakis ottan, kellő rövidséggel kifejezést ad. (1926. ápr. 7.) 308. Btk. 57., 66., 92. §§, Bűntettnek vétséggé lefokozása esetében a hivatalvesztés és politikai jogok felfüggesztésé? nek tartama egy évtől három évig terjedhet. n*