Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

124 Pénzügyi jog Kb. A panasziratban felhozott azt az ujabb indokot, hogy a bekebelezett zálog-jogot az ingatlan tulajdonosainak felfolyamodása folytán a biróság törölni rendelte s igy illetékkötelezettsége megszűnt, a kir. közigazgatási biróság figyelembe nem vehette, mert az állitólagos telekkönyvi törlés az illeték kiszabása s a most felülbirált II. fokú határozat meghozatala után keletkezvén, az mint az illeték alóli mentességre szolgáló uj jogalap a bélyeg- és illetékszabályok (16. t. 1. jegyzet) alapján csakis uj, a kir. pénzügyigazgatóság előtt inditandó eljárás utján, nem pedig közvetlenül e biróság előtti eljárásban érvényesülhet. (1925. aug. 25. 2963/1924. P. sz.) 249.111. dijj. 79. tétel, d) pont, 23. tétel és 14. tétel 1) pont. A bűnvádi eljárásra megállapított illetékmentesség nem ter* jed ki a felajánlott óvadék bekebelezése után járó illetékre. (Kb. 1923. nov. 2. 15.712/1923. P. sz.) 250. 111. dijj. 57. tétel. A jegyes által sajátjából felajáiií lott katonai házassági járadék biztosítása végett a fivér által történt jelzáloglekötéssel ajándékozás nem létesül. Csak a jelzáloglekötésről szóló okirat esik II. fok szerint illeték alá. Kb. A kiszabás alapjául szolgáló okirat szerint a panaszos a vőlegénye számára előirt katonai házassági járadék fejében évi 4000 koronát ajánloí/t föl és ennek az évi járadéknak a biztositása végett ő és fivére jelzáloggal lekötötték ingatlanjutalékaikat és azok haszonélvezetét. A pénzügyigazgatóság a 4000 korona évi jövedelem felerészét testvéri ajándéknak minősítette és 2000 korona tizenhatszoros öszszege, vagyis 32.000 korona után 6 százalékos ajándékozási és két százalékos ingatlanátruházási illetéket állapított meg. A pénzügyigazgatóság végzésének a sérelmességót vitató panaszt részben jogosnak kellett elismerni. Az okirat tartalma szerint a panaszos fivére nem a maga, hanem a panaszos által felajánlott házassági járadékot kívánta biztositani, vagyis nem a 4000 korona évi jövedelem felerészének a szolgáltatására, hanem csak a panaszos által az álláshoz illő életmód javitására sajátjából fordítandó jövedelemnek dologi kezesként jelzáloggal való biztosítására kötelezte magát, az ajándékozási és ingatlanátruházási illetékek követelésének tehát alapja nincs. Az okiratnak a panaszos fivére által történő jelzáloglekötésről szóló részétől azonban az illetékdijjegyzék 54. tétele szerint a panaszos által vállalt kötelezettség értéke után II. fokozatú illeték jár. Ennek a kötelezettségnek az értéke a panaszos által az álláshoz illő életmód javitására fordítandó évi 4000 koronának a háromszoros összege, vagyis 12.000 korona.