Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Bejegyzési illeték. Illetékmentesség. 125 A katonai nősülési szabályzat szerint ugyanis az álláshoz illő életmód javitása végett szükséget? jövedelem biztosítására szolgáló óvadékot nem a házasság időtartamára vagy valamelyik házastárs haláláig, hanem az óvadéknyujtási kötelezettség tartamára kell adni. Az óvadéknyujtási kötelezettség tartama az emiitett nősülési szabályzat 23. §-a szerint bizonytalan lévén, az évi járadék értékének a megállapításánál az illetékszabályok 85—87. §-ait, amelyekre az illetékdijjegyzék 57. tételében hivatkozás történik, alkalmazni nem lehet, mert ezek csak arra az esetre rendelkeznek, ha tőke haszonélvezete vagy az évi járadék életfogytig vagy tiz évnél hosszabb vagy rövidebb, de meghatározott időre van kikötve. A katonai házassági járadéknak harmadik személy által jelzáloggal való biztosításáról szóló okirat illetékének az értékalapját tehát a visszatérő szolgáltatások értékeléséről általánosságban rendelkező 61. §-nak e) pontja szerint kell meghatározni, az ebben a pontban levő rendelkezés szerint pedig a bizonytalan időre kikötött szolgáltatásnak az évi szolgáitatás háromszoros összege az alapja. (1923. jan. 23. 14.855/1922. P. sz.) Illetékmentesség. 251. III1. dijj. 85. tétel, 2. pont. A községek személyes illetékmentessége a közcélra felvett kölcsönről szóló okiratra nem terjed ki. Kb. Az illetéket az állami kincstár 1924. évi március hónap 31. napján kiállított hitelezési szerződési okiratnak attól a részétől követeli, amely szerint a panaszos közönség a Pénzintézeti Központ által részére lakásépitések céljaira engedélyezett hitel biztositása végett 725,840.000 korona tőke és járulékai erejéig ingatlant kötött le. A panaszos közönség a fizetési kötelezettség aló való fölrnentését azon az alapon kéri, hogy a jelzáloggal biztositott hitelt a szemérfeldolgozó telepen léíesitendő altiszti lakóház épitési költségeinek fedezése végett, tehát közigazgatási célra vette igénybe, a jelzáiogkötésről szóló okirat illetékére nézve tehát az illetékdijjegyzék 85. tételének 2. pontja szerint személyes mentesség illeti. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert a jelzáloglekötés a panaszos közönség és a Pénzintézeti Központ között magánjogi viszonyt létesitett, a községek magánjogi viszonyait) tárgyazó jogügyletekről szóló okiratokra pedig a községek személyes illetékmentessége az illetékdijjegyzék 85. tételének 2. pontja szerint nem terjed ki. (1925. febr. 17. 997/1925. P. sz.) 252. 1888:IV. t.sc. 5. §. A helyiérdekű vasutak részére az