Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

116 Pénzügyi jog. 225. 111. dijj. 27. tétel. Ha valaki valakinek háztartását éveken át vezette s az ellátáson kivül rendes dij ázásban vagy fizetésben nem részesült, a részére jutalmul juttatott na* gyobb összeget csak munkadíjnak és nem ajándéknak lehet minősiteni, következésképpen az erről kiállított okirattól mint a munkadijat megállapító egyezségtől csak II. fokozat szerinti illetéket lehet követelni. (Kb. 6274/1925. P. sz.) 226. 111. szab. 39. §. Külföldi váltót perben használó ügy* véd a váltó illetékéért kezességgel tartozik. Kb. Az ötvenszeresen fölemelt illetéket az állami kincstár L. K. által Bécsben 9300 svájci frankról kiállitott és a panaszos ügyvéd által a budapesti kir. törvényszékhez fizetési meghagyás kibocsátása végett beadott keresetlevélhez csatolt váltótól követeli. A panaszos a fizetési kötelezettség alól való felmentését azon az alapon kéri. hogy ügyfele mulasztásáért felelősséggel nem tartozik. Az igény jogosnak elismerni nem lehetett, mert a külföldön kiállitott váltót a panaszos vette az illetékszabályok 39. §-a szerint beállott illetékkötelezettséget megállapitó használatba, annak ugy egyszeres, mint fölemelt illetékeért tehát a 94. 1. és 2. pontja és a 103. első bekezdése szerint kezességgel tartozik, amelyet a kincstár már most jogosan érvényesíthet ellene, mert külföldi ügyfelétől az illetéket kényszer utján nem szedheti be. (1925. jan. 27. 226/1925. P. sz.) 227. 111. dijj. 43. tétel. Ismeretlen tartózkodásu peres fél részére hivatalból kirendelt ügygondnok az általa kiállitott helyettesítési meghatalmazás illetékét leróni nem tartozik. (Kb. 16.972/1924. P. sz.) 228. 111. dijj. 59. tétel 4. pont. Az ügyvédi dijlevél akkor sem sorozható a feltételesen illetékmentes kereskedelmi leve* lek közé, ha levélalaku okiratba van foglalva. (Kb. 1925. ápr. 17. 15.273/1924. P. sz.) 229.111. dijj. 69. tétel. Annak, hogy a fél a föltételesen ille* tékmentes okirat másolatán nem bizonyíthatja, hogy az ere* deti okirattól a bekövetkezett hivatalos használat miatt az illetéket lerótta, vagy hogy az eredeti okiratot az illeték ki* szabása végett bemutatta, az illetékdijjegyzék 69. tételéhez tartozó l. jegyzet szerint csak az lehet a következménye, hogy a másolattól azt az illetéket kell fizetnie, amely az ere* detitől jár, bírságolásnak azonban a bizonyítás elmulaszt tása miatt nincs helye. (Kb. 1925. nov. 24. 16.257/1925. P. sz.)