Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

108 Pénzügyi jog. lés s hogy ennek alapján a már hivatkozott törvény 32. §-ának utolsó bekezdése és a végrehajtási utasitás 108. §-ában foglalt rendelkezések ellenére is a fellebbezés eibirálása után hozott ujabb határozattal rendeltessék el pótiileték és birság előirása. (1347/1924. P. sz.) 209/a. 1918:XI. t.sc. 21. §. A hatóságokat, illetőleg az álta* luk képviseli köztestületeket az 1918:XÍ. t.*e. hatálya alatt kötött adás-vételi szerződés illetékére nézve személves meri* tesség illeti meg. (Kb. 1924. okt. 7. 7795/1923. P. sz.)' 210. Illetéki dijj. 27. §. bb) p. Ha az adásvételi szerződés után az illetéket már kirótták, a vételár utólagos átértékelés séről szóló egyesség után a felektől csak második fokozat szerinti egyességi összeg után járó illetéket, nem pedig ujabb harmadik fokozat szerinti ingó adásvételi illetéket lehet követelni. Kb. A panaszolt illeték kiszabásának alapjául az a biróságon kivüli egyességről szóló okirat szolgált, amelyet a panaszosok egymás között társaikkal a felett kötöttek, hogy a köztük létrejött és a veszprémi m. kir. állampénztárnál Ask. 510/1918. sz. a. megilletékezett szerződésben fatermékek eladási áraként kikötött 2,003.000 K a ni. kir. minisztérium 3920/1920. M. E. sz. rendelete alapján — melyhez képest az eljárás a veszprémi kir. törvényszék, mint vegyes bíróságnál P. 3591/1920. sz. a. folyamatba tétetett — a változott s a korona elértéktelenedésében megnyilvánult gazdasági viszonyokhoz képest a teljesités időpontjában illetőleg az egyesség megkötésekor 9,567.769 K-ra értékeltessék át. Ez okirat után a panaszosoktól a panaszolt határozattal 95.680 K II. fokozat szerinti ingó adásvételi illeték követeltetik. Minthogy azonban ugyanaz a megállapodás két különböző jogügyletnek, az adott esetben egyességnek és ingó adásvételi szerződésnek is nem minősíthető s ugyanazon egy ügylettől kétféle illeték nem követelhető és pedig annál kevésbbé, mert a panaszolt határozatban megnyilatkozott felfogás elfogadása esetén minden jogügylettől az annak természetéhez képest a jogügylettől járó illetékeken kivül egyességi illetéket is lehetne követelni, amennyiben minden jogügylet létrejöttének feltétele a felek közötti megegyezés s igy minden jogügylet egyúttal egyesség is, ez a felfogás pedig nyilvánvalóan téves s minthogy a szóbanforgó okirat adásvételi ügyletet tartalmazónak sem tekinthető, amennyiben abban az eladás tárgya megjelölve nincs, az egyességet kötő felek között az adásvételi ügylet már évekkel előbb az Ask. 510/1918. tétel alatt meg is illetékezett szerződésben véglegesen megköttetett, sőt az egyesség megkötésekor már részben teljesíttetett is, a szóbanforgó