Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

88 Pénzügyi jog. után joggal volt általános forgalmi adó alá vonható. (5003/1923. P. szám.) 154. 1921:XXXIX. t.*c. 33. §. Csomagoló anyag költsége az általános forgalmi adó alapjához nem számitható hozzá, ha az eladó a vevőtől erre biztosítékot vagy betétet nem szedett be, vagy ha a számlában a vevőt meg is terhelte, de az ellenérték az eladóhoz tényleg be nem folyt. (Kb. 887/1925. P. sz.) 155. 1921:XXXIX. t.*c. 33. §. Az általános forgalmi adó alapja a munkateljesítményért kapott teljes ellenérték. Ebből az ellenértékből levonásnak akkor sincs helye, ha a vállal* kozó a munka egy részét másokkal végezteti el s az ezeknek járó munkabért helyette a vele szerződő fél fizette ki. Kb. Az ellenőrzési szemle adatai szerint adózó fél a R. községben épülő vámőrségi épülethez szükséges fa, tégla, kavics, kő és mész leszállítását, az államkincstár által megbízott mérnöktől szerződésileg elvállalta. A szállítást panaszos részint saját fuvarjával, részben pedig az általa felfogadott fuvarosokkal eszközölte. Ezen munkateljesítmény ellenértéke fejében 9,509.156 koronát kapott, a törvényesen járó forgalmi adót azonban csak azon 1,677.660 korona bevétel után rótta le, melyet a saját fuvarjával végzett munkateljesitmény után kapott, mig az általa felfogadott fuvarosoknak fizetett fuvardíj után járó bevétel vitán az adó lerovását elmulasztotta. Az ekként eltitkoltnak jelentkező 7,831.496 K. bevétel után lett terhére a panasszal megtámadott 234.945 K. általános forgalmi adó előírva. A panaszos terhére kivetett ezen adó jogossága ellen irányuló panasznak helyet adni nem lehetett. Az 1921 :XXXIX. t.-C. 33. $-ának negyedik bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a munkateljesítményért fizetett ellenértékből a munkát teljesítő adózónak a munkateljesítménnyel kapcsolatban lévő kiadásai nem vonhatók le, amiből következik, hogy a vállalkozónak, mint a jelen esetben a fuvarozást elvállalt panaszosnak azon kiadásai, melyeket munkabérre, jelen esetben tehát azok a kiadások, melyet az egyes fuvarosoknak a tőle átvállalt fuvarozás ellenértéke fejében kifizetett, levonásba nem hozhatók, hanem mindenkor az adóalaphoz számitandók. Minthogy tehát a fuvarosok, a vizsgálat adatai szerint, a panaszos által lettek felfogadva és igy az ő alkalmazottainak tekintendők, a a kir. pénzügyigazgatóság jogosan járt el akkor, mikor az alkalmazottaknak kifizetett munkabér (fuvarozási dij) után a forgalmi adót a panaszos terhére vetette ki, még pedig annyival is inkább, mert ha való volna is panaszosnak az a védekezése,