Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

534 zásai tekintetében igénybevenni kivánja, számos esetben oly értelmű nyilatkozatot kivánnak az ingatlan uj tulajdonosától, mely szerint a bejegyzett biztosítéki jelzálogjog az uj tulajdonos részéről igénybe veendő hitel biztosítására is felhasználható legyen s az ily nyilatkozat alapján a hitelviszonyban történt változás telekkönyvi kitüntetés végett a hitelátvállalás" tényének telekkönyvi feljegyzését kérik. A hitelbiztosítéki jelzálogjog lényege, ellentétben a határozott (fix) összegű jelzálogjoggal, abban áll, hogy a hitelbiztosítéki jelzálogjog nem bizonyos egyedileg meghatározott követelés biztosítását célozza, hanem valamely tartós hitelviszony megalapítása esetén a határozottan megjelölt hitelező és az ugyanígy megjelölt adós között létesített hitelviszony fennállása alatt és annak keretében keletkező mindenkori követelést fedez, amiből következik, hogy a hitelbiztosítéki jelzálogjog nem szűnik meg az azzal fedezett hitelviszonyból származó egyes követelések kiegyenlítésével, amennyiben ezeknek helyébe a hitelviszony fennállása alatt ujabb követelések léphetnek. A hitelbiztosítéki jelzálogjog esetében tehát nem a biztosítandó követelést egyedileg, hanem a hitelviszonyt, vagyis azt kell a jelzálogjog alapításakor a telekkönyvben a bejegyzési elvnek megfelelően határozottan bevezetni, hogy mely hitelező által mely adós részére nyitott és milyen természetű hitelből származó követelések fedezetéül fog a jelzálogjog szolgálni. E tekintetben a Tkr. 62. §-a értelmében a biztosítéki jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének s a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalma az irányadó. A telekkönyvi nyilvánosság elvéből folyik, hogy a nyilvánkönyvi jogok tekintetében semmiféle olyan változtatás nem eszközölhető, mely a további nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyeknek sérelmére szolgálhat. (Tkr. 68. §. második bekezdése). A hitelbiztosítéki jelzálogjogra nézve, amint fentebb kiemeltetett, gyakran kivánnak a felek oly változtatást létesíteni, hogy a nyitott hitelt eredetileg élvező fél helyébe más lépjen, aki ezután saját tartozásai tekintetében vegye igénybe a most már az ő részére nyitott hitelt. Az ilyen változást célzó jogügylet, amelyet a kötelmi jog szabályai nem zárnak ki, a gyakorlatban leginkább a hitelbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának személyében történt változással együtt fordul elő, midőn az előbbi tulajdonos helyett a nyitott hitelt az uj tulajdonos kivánja igénybe venni. Jelenleg érvényes jogszabályaink szerint azonban ily változás telekkönyvi bejegyzését az időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyek sérelmére megengedni már azért sem lehet, mert a Tkr. 65. §-ának második bekezdése akként rendelkezik, hogy valamely adott váltó- vagy áruhitelből származható követelés legmagasabb összege erejéig kebelezhető be, vagy jegyezhető elő a zálogjog, amiből nyilvánvaló, hogy annak a hitelezési viszonynak, amelyből a követelés származhatik, már a telekkönyvi bejegyzéskor fennállónak s az alapul szolgáló jogügylet és az abban résztvevő személyek tekintetében egyedileg meghatározottnak kell lennie. A Tkr. szerint ehhez képest jelzálogjog csak a telekkönyvi bejegyzéskor már meghatározott jogalapból származott vagy jövőben származható (Tkr. 65. § ) követelések biztosítása céljából alapitható és fennálló telekkönyvi