Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
535 jogszabályaink nem ismerik a magát a telekkönyvi tulajdonost a saját ingatlanán megillető jelzálogjog intézményét. Mai telekkönyvi jogunk szerint tehát kizártnak kell tekinteni azt, hogy a valamely adott hitelezési viszony alapján, tehát egyedileg meghatározott viszonytól különböző uj hitelezési viszonyból származható követelésekre jog hatálya kiterjesztessék az eredeti adós helyébe lépett uj adóssal a telekkönyvi bejegyzés után létrejött és a bejegyzés alapjául szolgált hitelezési viszonytól különböző uj hitelezési viszonyból származható követelésekre mert az előadottak szerint a hitelbiztositéki jelzálogjog csak annak a hitelviszonynak fedezetére szolgálhat, amelyre vonatkozólag a telekkönyvi bejegyzés, illetve az annak alapjául szolgáló okirat szerint a telekkönyvbe bejegyeztetett. Az a kérdés merül fel ezután, hogy a szóbanforgó változás telekkönyvi bejegyzése, amenniben az harmadik személyek szerzett nyilvánkönyvi jogát nem érinti, a fennálló jogszabályok szerint történhetik-e puszta följegyzés utján, illetve annak a ténynek feljegyzésével, hogy a már bejegyzett hitelbiztositéki jelzálogjog az eredeti adós helyébe lépő uj adós tartozásának biztosítására fog igénybe vétetni? A telekkönyvi feljegyzések tárgyát a Tkr. 104. §-a értelmében az ott a) és b) pontban meghatározott viszonyok és tények képezik. Ezeknek az esetei a Tkr. 104. §-ában csak példaszerűen vannak ugyan felsorolva, mégis kétségtelen, hogy a szóbanforgó változásra vonatkozó bejegyzés eme §. egyik pontja alá sem vonható, mert az előadottak értelmében nem valamely puszta ténynek, vagy viszonynak és különösen nem olyannak telekkönyvi kitüntetéséről van szó, amelyhez a b) pont szerint a polgári perrendtartás, illetve a Tkr. vagy az ezekkel kapcsolatos más jogszabály bizonyos joghatályt füz, hanem arra irányuló bejegyzésről, hogy egy tartalmára nézve meghatározott jelzálogjog egy hasonló, de az előbbitől különböző tartalmú jelzálogjoggal az előbbinek rangsorában helyettesittessék, ami lényegében uj biztositékí jelzálogjog alapitását foglalja magában. Jelzálogjog pedig feljegyzés utján nem szerezhető, mert az mint dologi jog a Tkr. 59. §-ának a) és b) pontja és a 63. §. értelmében csak bekebelezés, vagy előjegyzés tárgya lehet. Ezekhez képest ki kellett mondani, hogy a hatályban fennálló jogszabályok szerint az előre bocsátott kérdésben megjelölt tartalmú telekkönyvi feljegyzésnek helye nincs. Meg kell végül jegyezni, hogy jelen határozat nem érinti azt a kérdést, hogy amennyiben a múltban a fentelőadottak szerint helytelenül elrendeltettek és foganatosíttattak a jelen határozatban emiitett tartalmú feljegyzések, mennyiben jöhetnek ezek tekintetbe és mily elbírálás alá esnek? 1154. Jelzálogjog előjegyzése. Tkr. 88., 92. §. Az u. n. tanácsköztársaság közegeinek intézkedéséből eredő hitelezések alapján, ha azok valamely szocializált vállalat kereskedelmi könyvébe bevezettettek is, nincs helye a zálogjog telekkönyvi előjegyzésének. (K. 1920. jun. 22. Pk. V. 1570,1920.) 1155, 438. sz. A Pp. életbelépte előtt nem a Pp. 317. §-ában