Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

501 nak utolsó bekezdése alapján fizetési meghagyás utján már eredetileg a járásbiróság előtt érvényesíttetnek, az ügyvédi képviseltetéssel járó költségtöbblet megállapítását tiltó előző jogszabályokat mellőzni akarta és azt csakis a községi bíráskodás körében kívánta fenntartani, az kitűnik a Ppé. törvény 93. §-ának törvényhozási előzményeiből is. Ugyanis az igazságügyminiszter által az 1911. évi június hó 23. napján a képviselőház elé terjesztett 330. számú törvényjavaslat 90. §-a (amelyből az 1912: LIV. t.-c, Ppé. 93. §-a vált) nemcsak azt a rendelkezést tartalmazta, ami a törvénybe is átment, hogy t. i. a fizetési meghagyás iránti eljárásban, ha a felet ügyvéd nem képviseli, a bélyegköltségen és a postadíjon felül semmi más költség vagy díj fel nem számitható", hanem az igazságügyi bizottság által mellőzött második bekezdésében még arról is intézkedett, hogy ügyvédi képviselet esetében a bélyegköltségen és a postadijon felül a fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelemért, ha a per tárgya járulékok nélkül 50 K-át meg nem halad, 3 K, az ellentmondásért pedig annak fele jár; anélkül, hogy különbséget tett volna aközt, hogy az 50 K. értéket felül nem haladó fizetési meghagyásos ügy, mint per eredetileg a községi bíróság avagy a járásbiróság elé tartozott volna. A képviselőház igazságügyi bizottsága pedig a törvényjavaslat 90. §-ának második bekezdését csak abból az okból mellőzte, mert célszerűbbnek látta a fizetési meghagyás iránti eljárás díjmegállapítását is a Ppé. 104. §-a alapján kibocsátandó ügyvédi dijszabási rendeletre hagyni. A törvénynek a fentiekben kifejtett határozott rendelkezése, illetve a törvényhozásnak kétségtelenül nyilvánult akaratával szemben a jogegységi határozat nem foglalkozhatik azzal a kérdéssel, hogy jogpolitikai indokokból célszerü-e a kis értékű ügyeknek ügyvédi dijakkal terhelése, sem azzal a ténnyel, hogy egy és ugyanaz a követelés érvényesítése a községi bíróság előtt ügyvédi dij viselésével nem jár, fizetési meghagyásos eljárásban pedig ügyvédi dijjal is terheli a pervesztes felet. A Pp. XVI. címének rendelkezései értelmében a Pp. 758. §-a szerint községi bíróság útjára tartozó per a következő hat esetben kerülhet a járásbiróság elé: 1. A 758. §. utolsóelőtti bekezdése szerint, ha az illetékes községi bíróság az 59—62. §-okban foglalt valamely ok miatt (tehát, ha érdekelt, kizárt, aggályos) nem járhat el, a pert a járásbíróság előtt kell megindítani; 2. a 758. §. utolsó bekezdése alapján, ha t. i. a felperes követelését o járásbiróság előtt fizetési meghagyás utján érvényesiti; 3. a 759. §. 1. bekezdése szerint, ha a községi bíróság hatáskörének 'hiányát kimondta, amely esetben a rendes bíróság abból az okból, hogy a per a községi bíróság hatáskörébe tartozik, a pert hatásköréből el nem utasíthatja; 4. a 761. §. szerint, ha t. i. a községi bíróság az előtte megindított eljárást 30 nap alatt be nem fejezi s a panaszló ettől az eljárástól az ítélet kihirdetése, illetőleg az egyesség megkötése előtt elállását bejelenti, amikor ís követelését a járásbiróság előtt érvényesítheti; 5. a 763. §. szerint, ha a községi bíróság határozatával eldöntött ügyet a meg nem elégedő fél a járásbiróság elé viszi és 6. a 765. §. szerint, ha a perújításra vonatkozó 563. és 564. §. meg-