Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

471 az elfogadóra nézve jelenti a teljesítési helyet, a forgatóra nézve pedig a teljesítési hely kérdése az általános szabályok szerint bírálandó el. K. Az anyagi jog (K. T. 322. §. 2. bekezdés. Váltótörvény 50. §.) és a bírói gyakorlat szerint a váltóban kitett fizetési hely csak az eltogadóra nézve jelenti a teljesítési helyet, a többi váltókötelezettre azonban a teljesítés helye külön-külön, az általános szabályok szerint határozandó meg. Az alperes jogelőde, a „Magyar fakereskedők hitelintézete részvénytársaság" forgató. Ez forgatmányát nem keltezte, e szerint az alperesre nézve a teljesítés helye az, ahol a forgatmány kiállítása idején ennek a forgatónak kereskedelmi telepe volt, vagyis Budapest. Ennélfogva az alperes a váltón alapuló kötelezettségét a V. T. 37. §-a értelmében a fizetési napot megelőzően utolszor jegyzett középárfolyam szerint Budapesten magyar pénznemben egyenlítheti ki. A kereseti váltó lejárata idején a budapesti értéktőzsdén a fizetés helyéről, Párisból, a visszkeresett lakhelyére, Budapestre, váltóárfolyam a világháború által okozott erőhatalom miatt nem jegyeztetett, miért is a V. T. 50. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében a visszkeresett lakóhelyére legközelebb eső piac árfolyama szolgál irányadóul. Minthogy pedig a törvény nem tartalmaz oly értelmű korlátozást, hogy ennek a legközelebbi piacnak belföldön kell lennie, ily piacként a legközelebbi külföldi piac, illetve annak árfolyamjegyzése is elfogadható. A fellebbezési bíróság azonban a peres feleket afelől, hogy ez a legközelebbi piac melyik lehet, és hogy ott a lejárat napját megelőzően utolszor jegyzett középárfolyam mennyi volt: nem hallgatta meg, ebben az irányban tényállást nem állapított meg; ennek hiányában pedig az, hogy a felperes a kereseti váltó alapján magyar pénznemben az alperestől mily összeget követelhet, nem állapitható meg. Ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás érdemi döntésre elfogadható nem lévén, a fellebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és a fellebbezési bíróságot ebben az irányban további eljárásra, szabatos tényállás megállapítására és ujabb határozat hozatalára kellett utasítani. (1923. okt. 9. — P. VII. 4292/923. sz.) 885. Fizetési visszkereset. Vt. 41. §. 599. sz. Aki, mint \áltókötelezettség alatt álló, a váltót beváltotta: a váltó alapján, a vele együtt kötelezett többi adóstársától csak oly mérvben követelhet fizetést, aminő mérvben a köztük fennforgott, a váltó keletkezésének alapjául szolgált köztörvényi viszonyból kifolyóan adóstársai vele szemben kötelezettségben állanak. (E. H. 1905. évi február 28-án. 412 1904. V.) 886. Közbenjárás. Vt. 56. §. 600. sz. A váltókapcsolaton kivül álló névbecsülő a fizetésteljesités ténye által szerzi meg a váltóból eredő jogokat a névbecsült és ennek előzői ellen, — és mint ilyen nem olyan jogutóda az előbbi váltóbirtokosnak, mint az engedményes, hanem önálló váltóhitelező, aki a váltón