Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

37 táskörébe, hogy az iskolafenntartó a kántortanító terménybeli illetményének kiadására köteleztessék-e. (1916. dec. 11. Hb. 48.) 54. Utügyek. 1896: XXVI. t.-c. 63. §. A Közigazgatási Bíró­ság hatásköre az úgynevezett összekötő utak kezelési és fenntar­tási költségei tekintetében csupán az azokhoz való hozzájárulás kötelezettségének és a hozzájárulás mértékének, vagyis arányá­nak kérdésére szorítkozik, ellenben az 1890: I. t.-c. 30. §-ában említett egyéb kérdésekre, így nevezetesen arra a kérdésre, hogy az összekötő utak építése, kezelési és fenntartási egész költsége mily összegben vétessék számításban, a Közigazgatási Bíróság hatásköre, ki nem terjed. (1923. ápr. 9. 1922. Hb. 6.) 55. Állami alkalmazottak illetményei és nyugdíjügyei. 1896: XXVI. t.-c. 93. §. A közalapítványoknál alkalmazottak nem állami tisztviselők és az állami alkalmazottakat tényleges szolgálatuk és nyugdijuk tekintetében az 1896: XXVI. t.-c. 83. §-ában biztosított közigazgatási bírósági jogvédelem a közala­pítványi tisztviselőket nem illeti meg. A m. kir. kormány igazgatása alatt álló közalapítványoknál alkal­mazottak, aminő volt a panaszos is, nem állami tisztviselők, mert sem az ál­lam igazgatásában nem vesznek részt, sem állami vagyont nem kezelnek, illetményeik az állami költségvetésben nem szerepelnek és azokat nem az állam jövedelméből kapják, végül mert — amint az az alábbiakból kitűnik—• állásuk nem tartozik a törvényileg megállapított fizetési osztályokban fel­sorolt állások közé. Hogy a közalapítványi tisztviselőket törvényeink sem tekintik ál­lami tisztviselőknek, az kitűnik mindenekelőtt már magából abból a körül­ményből is, hogy őket az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetmé­nyeinek szabályozásáról alkotott 1893: IV. t.-c. sehol sem említi és az ál­lami tisztviselőknek fizetési osztályokba sorozását részletesen feltüntető, A) jelű kimutatás, amely az emiitett törvény mellékletéül szolgál, szintén nem sorolja fel. Ehhez járul, hogy egész sora van az olyan törvényeknek és tör­vényerejű rendeleteknek, amelyek kimondják, hogy a közalapítványi tiszt­viselők bizonyos vonatkozásokban az állami tisztviselőkkel egyenlőknek te­kintendők, amely fictióra pedig kétségtelenül nem lett volna szükség, ha a közalapítványi tisztviselők már ípso jure és minden vonatkozásban állami tisztviselők lennének. így pld. az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról alkotott régi nyugdíjtörvény (1885: XI. t.-c. 2. §-a, továbbá az annak helyébe lépett 1912: LXV. t.-c. 2. és 3. §-ai a nyugdíjtörvény szem­pontjából, a jövedelmi adóról alkotott 1909: X. t.-c. 12. §-a az adózás szem­pontjából, valamint a közszolgálati alkalmazottak részére havi drágasági segélyeket engedélyező 6,700/1918. M. E. számú rendelet III. 1. pontja a drágasági segély szempontjából tekintik a királyi kormány igazgatása alatt álló közalapítványoknál alkalmazottakat az állami tisztviselőkkel egyen­lőknek. A közigazgatási bíróságról szóló 18%: XXVI. t.-c. 83. §-ának sem 1. pontja, sem e törvény más §-a, sem pedig egyéb jogszabály nem tartalmaz

Next

/
Oldalképek
Tartalom