Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

362 ganatba. Ha a végrendelet szövege azt is tanúsítja, hogy a végrendelet a végrendelkező és a tanuk jelenlétében felolvastatott, a felolvasást a tanuk egyike által teljesítettnek kell tekinteni, annál inkább, mert a felolvasó tanuk nevének a felemlitését az 1876. évi XVI. törvénycikk 6. §-a nem követeli. (E. H. 1914. május 7-én. 4578/1913.) , 645. 575. sz. Ha a végrendeletnek szabályszerű keltezése (kelettel ellátása) után a végrendelkező az aláírás előtt további rendelkezést tesz s ezután a végrendeletet a szokásos ,,Kmf." (kelt mint fent) kitétele után aláirja, a végrendeleti tanuk pedig ugyanakkor az alakszerűségek betartását a végrendeletre vezetett záradékban tanúsítják és szintén a ,,Kmf." kitételt használják: a végrendelet a keltezés alakszerűségének szempontjából az 1876: XVI. törvénycikk 7. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelel. (E. H. 1916. dec. 13-án. Rp. I. 7249/1916.) 646. 1876: XVI. t.-c. 9., 10. §. 576. sz. Általános jogszabály, hogy a törvénynek korlátozó rendelkezései kiterjesztően nem magyarázható, ennélfogva az 1876: XVI. t.-c. 9. és 10. §-ának korlátozó rendelkezései is csak az ugyanott meghatározott rokonsági és sógorsági összeköttetésben állókra vonatkoznak, ellenben a végrendeletben kedvezményezettel képviseleti vagy szolgálati viszonyban levőkre ki nem terjednek. (E. H. 1904. évi október hó 13-án. 7055 1903.) 647. 1876: XVI. t.-c. 10. §. 577. sz. Az a megállapított tény, hogy a végrendelet a végrendelkező előtt egész terjedelmében felolvastatott, s igy annak tartalmáról meggyőződést szerezve, a végrendelkező azt a kijelentést tette, hogy az jól van felvéve, ugy akarta, nem foglalja magában a végrendelet Írójára s a vele rokoni kötelékben álló személyekre a végrendeleti kedvezményben való részesülés végett az 1876: XVI. t.-c. 10. §-ának c. pontjában érvényességi kellékül megkívánt külön megerősítést. (E. H. 1918. március 20-án. P. I. 5703 1917.) 648. 1876: XVI. t.-c. 6., 7., 8. §. Az a körülmény, hogy a tanuk nem tüntették fel külön a végrendeleten a végrendelkezés helyét és időpontját, hanem a szokásos ,,kmft" kitételt használták, nem lehet ok az érvénytelenítésre, ha a végrendeletet az örökhagyó szabályszerűen keltezte. Az 1876: XVI. t.-c. 8. §-ában előírt összefüzés és lepecsételés nem óvatossági rendelkezés, hanem érvényességi alakszerűség! követelmény, mely a végrendelkezéskor a végrendelkező és a végrendeleti tanuk együttes jelenlétében teljesítendő. Annak a körülménynek, hogy ennek az érvényességi alakszerűségnek a betartásáról a törvény külön nem rendelkezik, nevezetesen nem rendeli, hogy azt a tanuk a végrendeleti okiraton igazolják: csak az a jogi következménye, hogy kifogás