Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

349 610. Elévülés. 1874: XVIII. t.-c. 9. §. 558. sz. Az 1874. XVIII. törvénycikk a rendesnél rövidebb elévülési időt megállapító 9. §-a a villamos vasutak ellen indított kártérítési perekben is alkalmazandó. (E. H. 1916. évi február hó 23-án. Rp. VI. 4545 1915.) 611. 1874: XVIII. t.-c. 1. §. 551. sz. Ha a kárt két veszélyes üzemnek a működése az üzemnek körében idézte elő, a veszélyes üzemekre vonatkozó rendelkezéseknek az egyik vagy másik fél javára alkalmazása helyett a felelősség megállapításánál az általános magánjogi szabályok az irányadók. Bp. tsz. A Budapest-rákospalotai villamos közúti vasút mozdonya teherkocsit vontatott be a felperes Budapest székesfőváros megyeri vizműtelepére; ugyanakkor elindult a főváros telepéről a székesfővárosnak egy telepi automobilja, melyben N. főmérnök ült; a vonat és az automobil a vizműtelep kapujában összeütköztek s az automobil megrongálódott. A bizonyítékok alapján a törvényszék megállapítja, hogy az összeütközés okozója túlnyomóan a vasúti alkalmazottak gondatlansága volt s a soffőr gondatlansága (nem kellő időben fékezett) ehhez csak igen kis mértékben járult. Az alkalmazottaknak gondatlansága mindkét peres fél terhére irandó egymással szemben, mivel mindkettőnek üzeme, vasút és az automobil is oly veszélyü, amely üzemben a birói gyakorlat szerint a gazda alkalmazottja hibájáért, saját hibájára való tekintet nélkül felel. Különben a kártérítési felelősség kérdése a közönséges jogszabályok szerint igazodik, nem a veszélyes üzemekre vonatkozó szabályok és különösen nem az 1874: XVIII. t.-c. szabályai szerint. Mert a kárt két veszélyes üzemnek a működése az üzemek körében idézte elő. Ily esetben pedig a veszélyes üzemekre vonatkozó rendelkezéseknek az egyik vagy másik fél javára alkalmazása kizárt s a felelősség megállapításánál az általános magánjogi szabályok az irányadók. (K. Rp. 829/916. M. D. XI. 53.) Ezen szabályok szerint pedig a vasutat terheli a teljes felelősség, mert túlnyomóan a vasúti alkalmazottak gondatlansága volt az összeütközés okozója s a soffőr gondatlansága ehhez csak igen kis mértékben járult, oly kis mértékben, hogy ez a kárviselés megosztására sem elegendő ok. (1917. május 25. 40. P. 86,557/915. sz. K. hh. 1918. febr. 26. Rp. 7084/917.) 612. 1874: XVIII. t.-c. 1. §. Két gépkocsi összeütközése esetében a veszély egyformasága a veszélyes üzemre vonatkozó rendelkezésnek egyik vagy másik fél javára leendő alkalmazását kizárja és így a felelősség megállapításánál az általános magánjogi szabályok irányadók. (K. 1916. szept. 26. Rp. VI. 829/1916. sz.) 613. 1874: XVIII. t.-c. 1. §. Bsz. 1493. §. A vasút az üzemében történt dologi károkért is tárgyi felelősséggel tartozik. A vaspályavállalat abban az esetben is, ha a fennálló törvények és törvényes rendeletek értelmében a vasúti átjárónál