Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

341 vaspályatesten való játszás és azon át való szaladgálással jár és igy az ekként való viselkedésével a baleset előidézhetése körüli saját hibájának a voltát is: következésképen a baleset is az ő hibájára vezethető vissza, ez esetben azonban az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-a értelmében az okozott kárért az alperes vaspályavállalat nem felelős. (1915. nov. 18. 2941/915.) 599. 1874: XVIII. t.-c. 1. §. A magánjogi beszámítás a büntetőjogitól különbözik; 12 éven aluli gyermek jogellenes cselekményéért magánjogi kártérítésre is szorítható. Vasúti baleseteknél a zsenge korú gyermek terhére is meg lehet a hibát állapítani, feltéve, hogy értelmi fejlettségénél fogva a veszély felismerésére kellő belátása lehetett. K. A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesnek kilencéves leánya a vele egyenes uton szembejövő villamoskocsinak kergetődzés közben hirtelen nekiszaladt és anélkül, hogy megbotlott, vagy a kövezetben megakadt volna, a kocsi alá került. Azt is megállapította a fellebbezési bíróság a kilencéves P. Erzsébet személyes meghallgatása utján, hogy értelmi fejlettségénél fogva kellő belátása volt viselkedése veszélyes voltának a felismerésére. Ezzel a tényállással szemben nem állhat meg a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül alkalmazta a tárgyi felelősségre nézve az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-ában kifejezett anyagi jogszabályt, mert szerinte a kérdéses üzemi balesetért az alperes feltétlenül felelős és egv kilencéves gyermek terhére vétkes gondatlanságot megállapítani nem lehet, A felperes által felhívott és a villamos vasutakra is alkalmazandó törvényes rendelkezés szerint mentesül az alperes a tárgyi felelősség alul abban az esetben, ha a balesetet a sérült hibája okozta. Hogy a sérült viselkedése neki szubjektív szempontból hibának beszámitható-e, erre nézve korhatárt felállítani nem lehet és meg nem állhat a felperesnek a büntetőjogi beszámítás korhatárára vonatkozó érvelése, mert a magánjogi beszámítás a büntetőjogitól lényegesen különbözik, aminthogy például 12 éves gyermek jogellenes cselekményéért magánjogi kártérítésre is szoritható. A kir. Kúriának ailandó álláspontja az, hogy az ilyen természetű baleseteknél a zsenge korú gyermek terhére is meg lehet a hibát állapítani, feltéve, hogy értelmi fejlettségénél fogva a veszély felismerésére kellő belátása lehetett. A fellebbezési biróság nem sértett tehát anyagi jogszabályt, amikor a sérült hibáját megállapította, mert döntése a kifejtett elveknek megfelel. (1917. május 23. 1777/917.) 600. 1874: XVIII. t.-c. 1. §. Bsz. 1493. §. Két vasúti vállalat üzemének ugyanazon pályaudvaron egyidejüleges gyakorlása esetén a balesetért az a vállalat felelős, mely az állomási szolgálatot s ezzel a vasút vonatának elhelyezését, rendezését, tolatását a forgalmi kezelés szempontjából teljesiti. K. Az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-a nem a vaspályavállalat tulajdonához, hanem a vaspálya üzemének gyakorlásához fűzi az ezen szakaszban szabályozott különleges kártérítési felelősséget. Oly esetben tehát, midőn egy idegen vállalat tulajdonát képező pályán,