Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

336 amelynek kétségtelen káros volta átlagos gyógyismeret mellett előre is felismerhető és látható; minthogy továbbá a kedvező eredmény elmaradása, valamint az egyes betegség kezelésére való egyéni kiválóság és nagyobb jártasság a szakszerűtlenség megállapításánál figyelembe nem jöhet, mert előbbit illetőleg döntő csak az, hogy a használt módszert a gyógytudomány mint kétségtelen károst, kizárta légyen; utóbbit illetőleg pedig azért, mert a gyógykezelés jogosultsága nem az abban való különösebb egyéni kiválóság és különösebb jártassághoz, hanem az összes betegségekre kiterjedő átlagos ismereten alapuló képesitéshez van kötve; mindezeknél fogva tehát felperest keresetével egészben elutasítani kellett annál is inkább, mert mindezektől eltekintve, nem vehető kizártnak az sem, hogy az eredményes gyógyulás be nem következtét a felperes akkori kóros elmeállapota idézte elő, ami miatt ?em abban megakadályozni nem lehetett, hogy a köteléket kezéről ismételten le ne vegye, sem pedig rajta behatóbb vizsgálatot tartani nem lehetett; és mert különben is a kizárólag elmebetegség gyógyítására berendezett intézet alkalmazottai az ott elhelyezett elmebeteg felperest a kereseti betegségében állandó orvosi segélyben részesítvén, a betegség kezelésére a külön betegségek kezelésében kiválóan jártas, az intézet rendelkezésére nem álló orvosokat alkalmazni nem tartoznak. (K. 1915. okt. 7, Rp. VI. 7182 915.) 584. Kártérítés testi sértés miatt. Bsz. 1479. §. 537. sz. Birói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy a testi sérülést szenvedő fél, a sértés okozójától, ha a testi sértésből anyagi kára nem származott is, erkölcsi kára megtéritéseül vagyoni elégtételt követelhet, amennyiben ez az eset körülményei szerint méltányosnak mutatkozik. (E. H. 1914. évi október hó 1-én 977/1914. P.) 585. 539. sz. A birói gyakorlat szerint a sérült csak életveszélyes műtétnek nem tartozik magát alávetni, de egyébként a javuláshoz szükséges kezelést annak fájdalmas volta miatt visszautasítani nem jogosult. (E. H. 1915. évi május hó 18-án 5827,1914. P.) 586. Bsz. 1487. §. A rendelkezési alapra vonatkozó ügyeknek az elintézéséért a miniszterelnököt semmiféle magánjogi felelősség nem terheli, s igy nem vonható a miniszterelnök felelősségre azért sem, ha a hozzá a rendelkezési alapra vonatkozóan beadott iratok vagy irományok netán elvesznek. K. A kereseti előadás szerint felperes az 1917. évi január 3-án néhai gróf Tisza István Magyarország akkori miniszterelnökéhez címzett és 26 drb. eredeti melléklettel fölszerelt oly tartalmú kérvényt adott be a miniszterelnökségnél, amely szerint az általa irt ,.Bűnügyi tanulmány egy katonai Ítéletről" cimü művének kiadhatása céljából 1000 K, segélyösszegnek a miniszterelnökség rendelkezési alapjából való kiutalását kérte, ezeket az eredeti okiratokat és illetőleg művének kéziratát ismételt sürgetései ellenére sem kapta vissza, és minthogy ezek az iratok vagy tőle elvonattak, vagy gróf Tisza István által szándékosan megsemmisíttettek a ma már pótolhatatlan