Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

321 Az 1838: VII, t.-c. rendelkezései és az ennek alapján kibocsátott kormányrendeletek közjogi vonatkozásuknál fogva oly vállalatokra is kötelezők, amelyek az 1888: VII. t.-c. életbeléptetése előtt nyertek engedélyt állatgyógyászati szerek gyártására és forgalombahozatalára. Alperes tehát sem arra, hogy állatgyógyászatban használt bakteorológiai szerek használatáról és forgalombahozataláról és állami ellenőrzéséről a m. kir. földmivelésiigyi miniszter 1907. évi 5400. sz. rendeletének 26. §-a törvényellenes, sem arra, hogy az vele, mint korábbi engedélyessel szemben nem alkalmazható, nem hivatkozhatik. Ez a jogi felfogás nem ellenkezik az ipartövény 155. §-ának azzal a rendelkezésével sem, mely szerint az iparűzési jogtól, amennyiben külön törvények nem rendelkeznek, ezen törvény alapján senki sem birói ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem ^fosztható, mert az állategészségügy védelmére alkotott későbbi törvény és az annak alapján kiadott törvényes és igy a törvénnyel egy tekintet alá eső rendelet — tehát külön jogszabály — az iparűzési jogtól való megfosztást az e jogszabályban körülirt esetekben megengedi. Az ipartörvény 36. §-ára alapított kifogást illetőleg a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak kimerítően megindokolt álláspontját elfogadta. Annak vizsgálata pedig, hogy a hivatkozott miniszteri rendeletben foglalt oly intézkedések, melyek a fennforgó esetben alkalmazást nem nyertek, törvényesek-e vagy sem, a jelen per keretébe nem tartozik és közömbös az ügyek bírálásánál az is, hogy a m. kir. belügyminiszter — a rendelet kibocsátása után, a felperes által felhívott átiratában arról értesítette a törvényhatóságokat, hogy a rendelet némely — az átiratban közelebbről meg nem jelölt intézkedései, a törvénybe ütköznek. De nincs jogos alapja a kártérítési keresetnek azért sem, mert a kormányhatalom a közérdek veszélyeztetése vagy megtámadása esetére a veszély vagy támadás elhárítására szükséges oly intézkedések és rendelkezések megtételére is jogosult, amelyek a magánjog által védett érdeket sérthetik. Iiy esetben a közérdek megóvása miatt sértett magánérdek kárpótlásának van helye; azonban nem hivatkozhatik ily sérelemre az, akinek magatartása vagy eljárása a közérdek veszélyeztetését előidézte. Már pedig a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a felperes oly gyógyszert hozott forgalomba, mely az azzal beoltott állatok tömeges megbetegedését és elhullását okozta és a felperes a szóban levő gyógyszert a hozzá intézett figyelmeztetések és tilalom ellenére továbbra is forgalomba hozta. Mindezek szerint a fellebbezési bíróság a kereset elutasításával jogszabályt nem sértett. (1924. márc. 12. 1494,923.) 566. Bsz. 1468. §. Kártérítés házassági ígéret kapcsán végrehajtott közösülés alapján. K, A fellebbezési bíróság által az elsőbiróság itéletéVöl elfogadott meg nem támadott s ekként a Pp. 534, §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás sT'-enrit alperes kiskorú G. E felperesnek már annak 15 eves korától kezdve éveken át udvarolt majd házassági ígérettel ráTéify. Döntvénytár. 21