Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
322 vette őt arra, hogy vele nemileg közösüljön, aminek folyományakép a kiskorú felperesnek házasságon kivül gyermeke született. Kiskorú G. E. felperes keresetében azon az alapon, hogy alperes öt házassági Ígérettel elcsábitva megejtette, s ebből a viszonyból gyermeke is született, aminek köztudomásra jutása folytán férjhezmenetele úgyszólván lehetetlenné vált, — kártéritésképen 20.000 K-t vett követelésbe, amely követelését a fellebbezési eljárásban 40.000 K-ra emelte fel. A kir. Kúria jogi álláspontja szerint, ha a férfi egy tapasztalatlan leányt házassági Ígérettel vesz reá arra, hogy vele nemileg közösüljön, akkor a férfinek ez a cselekedete a magánjogi értelemben vett csábitás fogalma alá esik, s mint a nö erkölcsi épsége ellen elkövetett jogellenes és szándékos cselekedet kártérítésre kötelez akkor is, ha egyébként büntetendő cselekmény jelensége fenn nem is forog. Az, hogy a nő a közösülésbe beleegyezett, nem szüntetheti meg a férfi cselekményének jogellenes voltát, mert a férfi a nő beleegyezését éppen a házassági Ígérettel létesített bizalmas viszony kihasználásával szerezte meg. Ha pedig az ekként csábítással megejtett nő házasságon kivül gyermeket szül, annak következtében, hogy a női becsületén esett mély csorba köztudomásúvá vált, a férhezmenetelének esélyei kétségkívül nagy mértékben csökkentek, s így jövő sorsának és exisztenciájának biztosítása jelentékenyen megnehezedett, amiért is a nőnek ily módon közvetve okozott vagyoni hátrányért az illető férfi kártérítéssel tartozik. Minthogy az adott esetben az irányadó tényállás szerint alperes a tapasztalatlan kiskorú felperest házassági Ígérettel vette reá arra, hogy vele nemileg érintkezzék s ennek következtében a kiskorú felperes" ek házasságon kivül gyermeke is született: ezért alperest kártérítési kötelezettség terheli azért a vagyoni hátrányért, amely a kiskorú felperest annak folytán érte, hogy az emiitett tények bekövetkeztében férjhezmenetele esélyeinek nagymérvű csökkenésével jövő sorsának és exisztenciájának biztosítása jelentékenyen meg van nehezítve. (1924 márc. 4. P. III. 491(923.) 567. Bsz. 1468. §. A nős férfi, aki beteg cselédjével, bár erőszak alkalmazása nélkül közösült, kártérítéssel tartozik, ha a cseléd betegsége a közösülés, az ezt. követő terhesség és szülés következtében annyira súlyosbodott, hogy állandóan keresetés munkaképtelenné vált. A gazdái hatalom alatt álló, tehát függő helyzetben lévő nőnek a közösülésbe való beleegyezése sem szünteti meg a cselekmény jogellenes voltát. (K. 1916. okt. 31. P. III. 4998 1916. sz. Mj. Dt. XI. 4.) 568. Bsz. 1468. §. A sértett beleegyezése nem szünteti meg Í\ személye ellen irányuló cselekedet jogellenességét, ha a sértő a beleegyezést a sértett fiatal korából eredő tapasztalatlanságának, függő vagy szorult helyzetének kihasználásával szerezte meg. Az, aki érintetlen leányt közösüléssel szüzességétől jogellenesen megfoszt, ezért kártéritéssel tartozik.