Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

320 jadon leányt szüzességétől megfoszt, kártérítéssel tartozik ugyan, de az ilyen nőnek sincs kártérítéshez jogos igénye abban az esetben, ha azzal a férfival, aki szüzességét elvette, utóbb ágyassági viszonyt folytat. Ily esetben ugyanis a nő nyílván­valólag megbocsátja a rajta okozott sérelmet, minélfogva a kár­térítés már nem a nemi érintetlenségtől való megfosztásért járna, hanem az ágyassági viszony jutalma lenne; már pedig a jó erkölcsök fogalmával össze nem egyeztethető ágyassági viszonyból folyóan, birói uton, követelés sikerrel nem érvé­nyesíthető. (K. 3257/1921. J. K. 1922. 64. 1.) 562. Bsz. 1461. §. 522. sz. A végrehajtási zálogjoggal biró hitelezőt is megilleti az a jog, hogy kárának megtérítését kö­vetelhesse attól, aki vétkes cselekményével előidézte azt, hogy a hitelező követelése a zálogtárgyból megrongálása miatt ki­elégítést nem nyert. (E. H. 1916. febr. 29. Rp. VII. 6907,1918.) 563. 523. sz. Kártérítésre köteles, aki tudva, hogy birói téve­désből saját ingatlana helyett másé kerül árverésre, az árverést szenvedőt érhető kár elhárítására a megfelelő lépéseket megtenni elmulasztja. (E. H. 1916. febr. 23. Rp. V. 244 1915.) 564. Közjegyző elleni kártérítés. Bsz. 1461. §. 560. sz. A kir. közjegyző nem kötelezhető kártérítésre, ha olyan kérdés­ben járt el helytelenül, amelyre nézve az eljárás idejében a birói gyakorlat ellentétes volt. (E. H. 1917. évi április hó 24-én. Rp. I. 1779 1917.) 565. Bsz. 1461. §. A kormányhatalom a közérdek veszélyez­tetése vagy megtámadása esetére a veszély vagy támadás elhá­rítására szükséges oly intézkedések és rendelkezések megtéte­lére is jogosult, amelyek a magánjog által védett érdeket sért­hetik. Ily esetben a közérdek megóvása miatt sértett magánér­dek kárpótlásának van helye; azonban nem hivatkozhatík ily sé­relemre az, akinek magatartása vagy eljárása a közérdek veszé­lyeztetését előidézte. K. Az 1888: VII. t.-c. 124. §-a alapján a m. kir. földmivelésügyi mi­niszter felhatalmazást nyert arra, hogy az állati betegségek ellen javaslatba hozott gyógyszerek megvizsgálása és az eredményhez képest alkalmazásuk megengedése iránt intézkedjék. Ebből a meghatalmazásból az folyik, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter oly szabályokat létesíthessen, amelyek az állatgyógyászati szerek előállítására forgalombahozatalára és ellenőrzé­sére vonatkoznak, továbbá meghatározhatta azokat a feltételeket is, amelyek­hez az ily szerek íparszerü előállításához szükséges engedélyt köti és ezzel kapcsolatban tehetett oly rendelkezéseket is, amelyek alkalmasak arra, hogy a kibocsátott szabályok betartását biztosítsák. Tehát joga volt azt is kimon­dani, hogy a megadott engedélyt a törvény és a rendelet által védett érdek megsértése esetében megvonhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom