Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

312 han is a 13. pont teljesen megfelel az eredeti szövegezés értelmének, mely a közintézetek különböző csoportjait amúgy sem kimeritö felsorolásával állapította meg (Idézett Irományok XI. köt. 288. 1.) A munkásügyi bizottság szövegezése szerint a miniszteri javaslat 1. §-ának 20. pontja a 15. ponttá lett, de erre a pontra sem a munkásügyi, sem a pénzügyi bizottság nem tett semmiféle kijelentést. A pénzügyi bizottság most idézett jelentéséből azt kell megállapítani, hogy ez a bizottság csupán a szabatosság kedvéért hagyta el a „művészeti, tudományos és más" szavakat, de a törvényjavaslat értelmén változtatni nem volt szándékában, hogy továbbá a tanintézeteknek csupán a műhelyeiben alkalmazottakat akarta a betegbiztosításra kötelezetteknek a körébe vonni. A képviselőház tárgyalásainál a törvény 1. §-ának 13—16. pontjához senki sem szólott. 533. Bsz. 1313. §. 1907: XIX. t.-c. 510. sz. A bányatörvény alapján létesített bányatársládák biztosítási körüket a bányatörvény hatálya alá nem tartozó üzemek alkalmazottaira is kiterjeszthetik ugyan, azonban csak abban az esetben, ha a bányászati, illetőleg a kohászati üzem, s a biztosítási körbe vonandó más üzem között az alanyi és tárgyi kapcsolat teljes mértékben megvan, vagyis ha a két üzemnél illetőleg üzemkörnél alkalmazottaknak egy szervezet keretében való biztosítását a viszonyok indokolttá teszik. (E H. 1916. évi március hó 30-án. Rp. VI. 3870 1915.) 534. 1907: XIX. t.-c. 507. sz. A községnek olyan határozata, mely annak a biztosítását célozza, hogy a községi vállalatok vagy hivatalok alkalmazottai betegség esetében a betegség kezdetétől számítva, legalább 20 héten át illetményeik élvezetében meghagyassanak, mint szabályrendelet alkotását pótló rendelkezés, csak a törvényhatóság jóváhagyásától számítva tekinthető érvényes szolgálati rendtartás erejével bírónak. (E. H. 1916. február 29-én. Rp. VI. 5896 1915.) 535. Bsz. 1313. §. 542. sz. Ha a vasút alkalmazottja — habár külön megbízás nélkül — a vasúti felszerelvények és a rajtuk szállított áruk megmentése közben szenved balesetet, azért ugyanolyan mértékben jár neki kártalanítás, mintha őt a baleset a részére kijelölt szolgálati teendők teljesítése közben érte volna. (E. H. 1917. január 23-án. P. VI. 7099/1916.) 536. Bsz. 1313. §. 543. sz. Az államvasutak alkalmazottai Üzemi balesetből folyó kártérítési igényeiket, amennyiben azokra az 1907: XIX. t.-c. 10. §-ának 3. bekezdése értelmében az 1874: XVIII. t.-c. rendelkezései hatályukban fenn nem tartattak (vagyis amennyiben nem a szorosan vett vasúti üzemben szenvednek balesetet), káruk megtérítését kizárólag csak a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló nyugdijszabályzat rendelkezése szerint igényelhetik. (E H. 1916. okt. 12-én. P. VI. 4264/1916.)