Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

313 537. Bsz. 1314. §. 544. sz. Nem lehet a balesetet szenvedő vasúti alkalmazott önhibájának minősíteni azt, hogy a kocsikat fenyegető veszély elháritása végett szabályellenesen vett részt a tolatásban; ez áll abban az esetben is, ha a sérült tévedett a veszély megítélésében. (E. H. 1917. évi március hó 8-án. P. VI. 7646 1916.) 538. Bsz. 1313. §. 536. sz. A munkaadó megbízottjával, mint harmadik személlyel szemben a munkás nem az 1907: XIX. t.-c. 82. §-a, hanem az általános magánjog szabályai értelmében érvényesítheti kárigényét. (E. H. 1917. évi október hó 25-én. P. VI. 3523 1917.) 539. Bsz. 1313. §. 527. sz. A gazda, aki gazdasági külső cselédje után az 1900: XVI. t.-c. által szervezett gazdasági munkás és cselédpénztárnál e törvény 8. §-ában meghatározott járulékot befizeti, a cselédjét szolgálatának teljesítése közben ért balesetből kifolyóan kártérítési felelősséggel csak akkor terhelhető, ha a gazdát a baleset körül gondatlanság terheli. (E. H. 1914. évi április 23-án. 3918/1913. P.) 540. Bsz. 1314. §. 548. sz. A gazdasági gépnek tulajdonosa, ha e nemű gépe mellett alkalmazott munkásait az 1912: VIII. t.-c. 5. §-a ellenére baleset esetére nem biztosítja, a kötelességének elmulasztásából eredő teljes kárért akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt semmiféle gondatlanság nem terheli. (E. H. 1917. évi június hó 26-án. Rp. VI. 1893,1917.) 541. 508. sz. Az 1907: XIX. t.-c. alapján felállított Kerületi Munkásbiztositó Pénztár igazgatósága által „illetményszabályzat" címen hozott határozatnak az a része, mely szerint mozgósítás esetén a pénztárnak katonai szolgálatra behívott azok az alkalmazottai, kik rendes hadkötelezettségüknek már előzőleg eleget tettek és mint katonák a legénységi állományhoz tartoznak, a mozgósítás tartama alatt a pénztárnál viselt állásukat nem vesztik el és igy a pénztártól élvezik a fizetésüket, esetleg egyéb illetményeiket, az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár jóváhagyásával nem válik érvényessé; hanem az illető határozat eme részének érvényességéhez az Állami Munkásbiztositási Hivatal jóváhagyása szükséges. (K. 1917. márc. 3—10. 14. sz. polg. jogegys. dtv.) A kérdés megoldása az 1907: XIX. t.-c. 130. §-ában foglaltak értelmének megállapításától függ. A helyes értelem meghatározása azonban a szakaszban foglalt rendelkezéseknek egybevetése és nem azoknak egymástól elkülönített értelmezésével •érhető el.