Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

311 lek, társulatok, közintézetek elnevezése alá. Nincs ok annak a feltevésére, hogy a törvényhozásnak ettől az álláspontjától épen az 1907: XIX. t.-c. kívánt volna eltérni anélkül, hogy magában a törvényben ez az eltérés valamely módon kifejezésre nem talált volna. A felekezeti iskolák és iskolai internátusok alkalmazottjait az iskolafenntartó felekezet alkalmazza, ezek tehát a felekezetnek az alkalmazottjai, közintézet alatt pedig az 1907: XIX. t.-c. 1. §-a a felekezeti iskolákat és internátusokat nem kívánta érteni. Erre mutat a törvény tartalma. Ha ugyanis a törvényhozás a „közinlézetek" körébe a felekezeti iskolákat is belefoglalta volna, akkor nem emiitette volna fel az 1. §. 15. pontjában külön a nyilvános tanintézetek műhelyeiben alkalmazottakat mint olyanokat, akik betegség esetére biztositási kötelezettség alá esnek. A törvénynek az a rendelkezése, hogy a nyilvános tanintézeteket külön felemíiti mint olyanokat, amelyeknek csupán a műhelyeiben alkalmazottak bíztosilandók, arra a következtetésre vezet, hogy a nyilvános tanintézeteknél, tehát a felekezeti iskoláknál is csak azok az alkalmazottak esnek betegség esetére biztositási kötelezettség alá, akik az ilyen tanintézeteknek a műhelyeiben vannak alkalmazva. Az 1907: XIX. t.-c. létrejöttének a körülményei szintén nem nyújtanak alapot annak a megállapítására, hogy a felekezeti iskoláknál és iskolai internátusoknál alkalmazottak mint közintézeteknél alkalmazottak betegség esetére biztositási kötelezettség alá tartoznak. Az 1906. évi október hó 12-én a magyar országgyűlés képviselőházához a kereskedelemügyi miniszter részéről beterjesztett törvényjavaslat (Az 1906. évi május 9-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai, Képviselőházi Irományok IX. köt, 86. 1.) 1. §-ának 17. pontja szerint betegség esetére biztositási kötelezettség alá esnek művészeti, tudományos és más közintézeleknél, 20. pontja szerint pedig nyilvános tanintézetek műhelyeiben alkalmazottak. A törvényjavaslat indokolása szerint a művészeti, tudományos es más közintézetek alkalmazottjai a foglalkozás ideiglenes természete és a kereseti viszonyok következtében szociális és közegészségügyi szempontokból nem hagyhatók ki a biztosításból, továbbá a törvényjavaslat 3—22. pontjaiban felsorolt válllalatok a 17. és 18. pontokban említett közintézeteket és hivatalokat kivéve, oly természetűek melyek részben már a törvényjavaslat 1. és 2, pontjai alá is tartoznak. Ilyen természetűek tehát a nyilvános tanintézeteknek a törvényjavaslat 1. §-ának 20. pontjában említett műhelyei is. Nem lehet feltenni, hogy ha a törvényjavaslatot beterjesztő miniszter az 1. §. 18. ponjában említett közintézetek körébe tartozóknak tekintette volna a felekezeti iskolák és iskolai internátusok alkalmazottjait is, ezzel az álláspontjával ellentétesen a törvényjavaslatnak ugyanabban a §-ában külön kiemelje, hogy a nyilvános tanintézetek műhelyeiben alkalmazottak szintén biztositás alá esnek. A képviselőház munkásügyi bizottságának a jelentésében a törvényjavaslat 1. §-ának 18. pontja a 13. pontot alkotta minden reá vonatkozó megjegyzés nélkül, ellenben a pénzügyi bizottság a ..művészeti, tudományos és más" szavakat törölte, mert szerinte a ,.közintézetek" egyszerű megnevezése minden közintézetet magában foglal, ugy hogy ebben a módositás-