Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

301 1920. augusztus 28-án a Nemzeti Színház országos alapja képviseletében a közalapitványi kir. ügyigazgatóság az iratokhoz 3. •/, alatt csatolt szerződést kötötte, mely szerint a lebontott színház telkét bérbeadta azzal, hogy a bérlők arra mozgófényképszinházat, bolthelyiségeket, a Nemzeti Színház és a kir. Operaház művészeti személyzete részére szállószerü elhelyezésben lakószobákat stb. jogosultak építeni. A bérszerzödés 1920. október 1-től 1922. szeptember 30-ig terjedő két évre köttetett azzal, hogy a bérlet 1922. szeptember 30-ika után további egyegy évvel mindaddig meg fog hosszabbittatni, mig a bérbeadott telken az állam a Nemzeti Színházat fel nem épiti, vagy más állandó jellegű épületet nem emel. Felperesek azt vitatták, hogy a bérbeadással a szóbanforgó telek az ajándéklevélben kikötött rendeltetésétől eltérően más célra fordíttatván, rendeltetésétől elvonatott; ezzel tehát beállott a telek felett való rendelkezési joguk és ebből az álláspontjukból folyóan felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolták, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, amidőn a rendelkezési joguk érvényesítése iránt előterjesztett kereseti kérelmüket elutasította. A kir. Kúria ezt a panaszt alaptalannak találta. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a háború elvesztése és az ezzel kapcsolatos események az állam pénzügyi viszonyait ezidőszerint is fennálló oly válságos helyzetbe sodorták, hogy ebben a helyzetben egy a rendeltetésének mindenben megfelelő Nemzeti Színháznak a mai árviszonyok közt való felépítése az államot terhelő legszükségesebb feladatok sérelme nélkül ez idő szerint kizártnak tekintendő. Ezek szerint tehát előrelátható és elhárítható nem volt erőhatalom gátolta és gátolja jelenleg is a Nemzeti Színház tervbevett felépítését. Amidőn pedig ily körülmények közt az államnak e tekintetben intézkedésre hivatott közegei a Nemzeti Színház lebontott épületének telkét addig is, mig az ujabb felépítés lehetőségének anyagi feltételei beállanak — kihasználatlanul nem hagyták, hanem azt a tényállásban megjelölt szerződéssel bérbeadták oly feltételek mellett, amelyek mindenesetre biztosítják az államnak azt a jogát, hogy a telekkel bármikor, legkésőbb egy év alatt a Nemzeti Színház felépítése céljából szabadon rendelkezhessék — a bérbeadásra vonatkozó intézkedés nem minősíthető oly ténynek, amely alkalmas lenne már ezúttal annak megállapítására, hogy a szóbanforgó telek az ajándéklevélben kikötött rendeltetésétől elvonatott. Minthogy pedig ily megállapítás hiányában az adományozó jogutódai részére az ajándéklevélben biztosított jog érvényesítésének törvényes előfeltételei fenn nem forognak, a fellebbezési bíróság ítéleti döntése jogszabályt nem sért. (1923. jun. 7. P. I. 5199/922.) 497. Bsz. 1213. §. Az ajándékozási szerződésnek a megajándékozott durva hálátlansága okából történt visszavonása esetében az ajándékozó az ajándék tárgyát tevő ingatlant attól is visszakövetelheti, aki annak tulajdonát a megajándékozottól, vétel utján, de az ajándékozó visszavonási jogának kijátszása végett szerezte meg. (K. 1916. dec. 15. Pp. I. 7424.)