Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

28(5 Alperes nem hozott fel oly adatokat és nem is állított oly tényeket, amelyekből kiderülhetne, hogy e kisebb értékű összeg felkínálását felperesek okozták. Ily tényállás alapján a rendelkező részben foglaltak szerint kellett dönteni. A kir. Ítélőtáblának a kir. Kúria feloldó végzésében foglalt és a Pp. 543. §-a értelmében irányadó; jogi álláspontjához képest a jelen perujitási kereset tárgytalanná válik, ha az alapperbeli Ítélet a perujitó felperesekre egyéb módon már hatályát vesztette és a kir. Ítélőtáblának meg kellett állapítania és eldöntenie, vájjon ez csakugyan beállt-e? A felhívott kir. kúriai végzés kimondta azt is, hogy e hatályvesztés beállt, ha az alperes a megszabott teljesítési határidőben az alapperben megszabott 5,152.408 koronát nem abban az értékben fizette, amelyet ez összeg 1921. évi június hó 30-án képviselt és ha e mulasztását sem alapos ment séggel, sem pedig azzal nem indokolhatja, hogy felperesek voltak ennek okai. Minthogy pedig a fentiek szerint alperes a fizetést nem az 1921. évi június hó 30-iki, hanem ennél tízszeresen kisebbnél is alacsonyabb értékben kísérelte meg, minthogy ezért felperesek joggal tagadták meg a teljes fizetésként felajánlt elégtelen összeg felvételét és az optiónak megfelelő adásvételi szerződés kiállítását, minthogy az alperes meg nem felelő teljesítési kísérlete után felperesek a teljesítési határidő elteltével alperesnek szolgáltatni többé nem voltak kötelesek és ezért az alperes javára megállapított és aí alapperbeli ítéletekben záros határidőn belül gyakorlandónak kimondott opciós jog megszűnt: a kir. Ítélőtábla megállapította, hogy az alapperbeli ítéletek hatálya a perujitó felperesekre az opció megszűnése folytán már megszűnt, hogy ekként a perujitási kereset tárgytalan, az sem a perújítás kérdésében, sem pedig érdemben érdemleges eldöntésre többé nem kerülhet. Ezek szerint a rendelkező részben foglaltakhoz képest kellett dönteni és pedig tekintettel az alperes által a tárgyaláson felhozottakra még a következők alapján is. A jelen perujitási per folyamán, a mai tárgyaláson, tehát jóval az opció joggyakorlására megszabott határidőn túl történt az az alperesi nyilatkozat, hogy a bíróságok megfelelő rendelkezésének esetére hajlandó a megszabandó magasabb összeget is megfizetni, az alapperbeli ítéletekben megszabott opciós jogot és az alapperbeli Ítéletek hatályát alperes javára újból többé fel nem éleszthette és pedig annál kevésbbé, mert a 26. számú jogegységi határozatban kifejezésre jutott jogelv, hogy a gazdasági viszonyok ingadozása folytán az ingatlanban állandó értékkel biró földtulajdonos akarata ellenére nem kényszeríthető arra, hogy a más gazdasági körülmények között történt nyilatkozatok utólagos kijavítása, illetve a gazdasági viszonyokhoz simuló utólagos megváltoztatása utján az állandó értékű ingatlan helyett a változó értékű pénzbeli ellenszolgáltatás utólagos felemelésével beérje. Minthogy pedig alperes az alapperbeli ítéletek téves értelmezésével szándékosan és menthetetlen módon mulasztotta el az opciós jog kellő gyakorlását, minthogy az ítélet alapján jogot gyakorló alperest, nem pedig felperest terhelte az a veszély, hogy a neki ítéletileg biztosított jogot kellő időben és kellő módon gyakorolja, esetleg pedig az ennek elmulasztásából