Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

249 egyezés, hanem az is szükséges, hogy a szerződő felek az adás-vétel más lényeges körülményeire — különösen a vételár fizetésének és a megvett dolog birtokbaadásának idejére, módjára és a. terhekre — nézve is megegyezzenek. Ha tehát, a 4420 1918. M. E. sz. kormányrendelet 1. §-a értelmében, a jogügylet érvényességéhez, sőt az előleges megegyezéshez is, okirat szükséges, ezalatt az okirat alatt csakis olyant lehet érteni, melynek szövegéből az adásvevési jogügyletnek minden lényeges alkotó eleme kitűnik. (K. 1920. jun. 28. P. III. 1513/1920.) 446. Ellentétes döntések a bírtokbalépés idejének, mint az ingatlaneladás kellékeinek meghatározásáról. A 4420/1918. sz. rendeletben előirt Írásbeli alak a tulajdonos által adott eladási meghatalmazáshoz és az utólagos hozzájárulást tartalmazó nyilatkozathoz is szükséges. Lényeges kelléke a szerződésnek, hogy intézkedjék aziránt, mily feltétel mellett és mikor lép a vevő birtokába. (K. II. 1452/1921. J. K. 1921. 120. 1.) Ellenkező megállapodás hiányában az uj tulajdonos a szerződés megkötésével az ingatlan birtokát is megszerzi és azonnal birtokba léphet; esetleg a bírtokbalépés idejét és feltételeit az eset körülményeihez képest a bíróság állapítja meg. Ebből következik, hogy a bírtokbalépés idejének a szerződésben való szabályozása nem lényeges feltétele az ingatlan átruházására vonatkozó szerződésnek. (K. I. 971 1921. J. K. 1921. év 120. 1.) 447. A Pp. 139. §-a alapján létrejött bírói egyesség pótolja az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez megkívánt okiratot. (K. 1922. jan. 24. P. V. 3196/1921.) 448. Az a körülmény, hogy a szerződő felek az ügylet megkötésekor harmadik személy jogainak kijátszása végett akként állapodtak meg, hogy az irásbafoglalt adásvételi szerződésben nem a valódi vételárat tüntették fel, e szerződés érvényességét nem befolyásolja s ez nem minősíthető a 4420/1918. iM. E. sz. rendelet 1. §-a által előirt okiratba foglalás hiányának. (K. 1922. márc. 8. P. VI. 4044 1921.) 449. Adásvétel hatálytalanítása. Az ingatlanra vonatkozó elidegenítési ügylet hatálytalanításához és ekként az előbbi állapot visszaállításához, valamint annak az elismeréséhez, hogy valamely ingatlan vagyon nem annak tulajdonát alkotja, akinek tulajdonául az a telekkönyvben bejegyezve van, hanem a korábbi tulajdonos hagyatéki vagyonához tartozik, a jogügylet irásbafoglalása nem szükséges; mert ez nem tekinthető elidegenítési ügyletnek. (K. V. 812/1921. I. K 1921 év 128. 1.) 450. Ingatlan elidegenítésére szóló meghatalmazás érvényességéhez — a törvényben erre nézve kifejezett rendelkezést tar-