Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

24S 440. Okirat, mint érvényességi kellék. Bsz. 1114—1115, §. A 4.420 1918. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében csak ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez szükséges, hogy az okiratba foglaltassék, de sem ez a rendelet, sem pedig az általános magánjogi szabályok nem követelik meg az olyan jogügylettel való elállás érvényességéhez, amely jogügylet érvényesen csak írásba foglalva jöhet létre, az elállásnak okiratba foglalását. (K. 1922. febr. 15. P. V. 3493/1921.) 441. Az adásvételi szerződés a 4420/1918. M. E. sz. rendelet szempontjából írásbafoglaltnak tekinthető akkor is, amikor az adásvétel összes lényeges körülményeire kiterjedő vételi ajánlatra a vevőkkel szemben az eladó kellő időben oly írásbeli nyilatkozatot tesz, amelynél fogva a vételi ajánlatot a maga egészében minden feltétel nélkül elfogadja. (K. 1923. szeptember 27. P. III. 5417 1922.) 442. Ingatlant elidegenítő ügylet érvényesen csak akkor jön létre, ha a szerződő feleknek az összes lényeges feltételekre vonatkozó s írásba foglalt megegyezését a felek mindenike aláírja, illetve kézjegyével ellátja, amiből következik, hogy a szerződő felek egyike aláírását mindaddig kitörülhetí, mig a szerződés az ő rendelkezése alatt áll és azt a másik fél alá nem írta. Ilyen esetben a kítörült aláírás nem létezőnek, az okirat pedig olyannak tekintendő, amelyet az illető fél alá nem irt. (K. 1923. febr. 7. P. V. 3718 1922.) 443. A 4420/1918. M. E. sz. rendeletnek arra vonatkozó rendelkezése, hogy az ingatlan elidegenítése érvényességéhez az ügyletnek okiratba foglalása szükséges, kivételes intézkedés lévén, azt kiterjesztőleg értelmezni és alkalmazni nem lehet. Ellenkező rendelkezés hiányában tehát érvényes lehet az olyan adásvételi jogügylet ís, amelyre vonatkozó okiratot a felek nem egy helyen, hanem két, de mindenben teljesen egyező példányban olyan módon állítottak ki, illetve irtak alá, hogy az egyik, a vevőnek átadott példányt csak az eladó, a másikat, az eladónak átadott példányt csak a vevő írt alá. (K. 1921. nov. 16. P. V. 2226 1921.) 444. A 4420,1918. M. E. sz. rendelet szerint, a Pp. 317. §-ában megszabott alak az okiratnak nem érvényességi kelléke; a fél nevének aláírása szóbeli meghatalmazott utján, kézjegy alkalmazása nélkül is történhetik; a felek részéről az aláírásnak nem kell egy és ugyanazon időben történnie; és a tanuk is utólag írhatják alá az okiratot, ha a szóbeli megállapodásnál együtt jelen voltak. (K. V. 559 1921. J. K. 1921. évi 112. 1.) 445. Bsz. 1114—1115. §. Az adás-vevési jogügyletnek létesítéséhez nemcsak a vétel tárgyában és az árban való meg-