Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

235 alperes késedelme mikor állott be, az ügyet nem tárgyalta, e kérdésben tényállást nem-állapított meg és ez ókból az ügy e részében végleges döntésre nem alkalmas; idevonatkozólag a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, a fellebbezési bíróság Ítéletének erre vonatkozó részét a per- és fellebbezési költségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett feloldani és a fellebbezési bíróságot további eljárásra utasítani kellett. (1922. febr. 17. P. VI. 3783/921.) 408. A hitelező késedelme. Bsz. 940. §. 460. sz. A hitelező indokolatlan késedelmével elveszti a jogot ahhoz, hogy hosszabb időről felgyűlt kamatokat követelhessen. (E. H. 1915. március 16-án. 4890/1914. P. szám.) 409. Bsz. 929. §. Ügyvédi dij megfizetésében késedelmes fél köteles a késedelemből eredő kárt is megtériteni, mely az adott esetben a pénzérték időközi csökkenésének teljes mértékéig terjed. K. Az alperes a dijak megfizetésével nyilvánvaló késedelemben van, tehát köteles a késedelemből eredő kárt is megtéríteni a felperesnek. Minthogy pedig az adott esetben a felperes hivatásszerűen folytatott ügyvádi munkájának ellenértékéről van szó, amelynek természetes rendeltetése, hogy a felperes életfentartására szolgáljon, és ekként, ha a felperes a kereseti követelését kellő időben megkapja, azt a most említett célra az egyébként nála is bekövetkezhető elértéktelenedés nélkül felhasználhatta volna: ennélfogva a kir. Kúria ezeket a körülményeket a Pp. 271. §-a alapján mérlegelve ugy találta, hogy a felperesnek a késedelemből eredő kára az adott esetben a pénzérték időközi csökkenésének teljes mértékéig terjed. Ezeket tartva szem előtt és figyelemmel arra is, hogy az alperes késedelmének a fentemiitett mértékig leendő beszámítását perbeli védekezésének módja, továbbá az a körülmény is indokolja, hogy a felperes az öszszege tekintetében vitássá tehető követelésére a per megindítása előtt a bíróilag megállapított alapösszeggel csaknem azonos összeget hajlandó volt az alperestől elfogadni, a fellebbezési bíróságnak a megítélt összeg átszámítását tartalmazó döntése is megfelel az anyagi jognak. (K. 1923. máj. 29.4541/923.) 410. Az aranyban fizetendő, ekképen szerződésnél fogva valorizált tartozásoknál a 950/1923. M. E. számú rendeletben szabályozott mérséklésre nincs ok, ha az adós vagyona, különösen az a vagyona, amelybe a kölcsön befektettetek s amely a tartozásnak biztositására szolgál, valorizálódott. Bp. tszék. Alperes a követelés esedékességét nem vonta kétségbe, kifejezetten kijelentette, hogy ezen a cimen kifogással nem él; nem is kérte a keresetnek egészében elutasítását, hanem csupán azon a tartozás súlyát enyhítő intézkedéseknek alkalmazását, amelyekről a kir. minisztériumnak 950/1923. M. E. sz. rendelete intézkedik. Ez a rendelet mindenek előtt kizárja azt, hogy az aranytartozás teljesítése aranyban kéressék, mert kimondja (1. §.), hogy a rendeletnek (1923.