Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

229 set elutasítását kérte. A fellebbezési tárgyaláson 1922. szeptember 13-án felperes keresetét a korona romlása címén 140000 K-val felemelte. Ez kevesebb, mint amennyivel a korona vásárlóereje 1921. december végétől 1922. szept. 13-ig csökkent. Alperes tehát a 200000 K-n felül további 140000 K-ban és ennek 1922. szeptember 13-tól járó 5%-os kamataiban marasztalandó volt. (K. P. VI. 6767/1922. sz.) 400. Bsz. 929. §. A kártérítési igény csak kivételesen lehet valorizáció tárgya. Ilyen kivételes eset forog fenn, ha ,,. . . az elsőbiróság által hozott Ítéletben meg van állapítva tőkében és ennek kamataiban a felperest megillető kártalanítási összeg, amely — az emiatt használt jogorvoslatok ellenére — \ áltozatlan maradt s nyilvánvaló a per összes adataiból, hogy alperes teljesen alaptalan kifogásokat emelt a felperesi kárkövetelésekkel szemben, hogy nem volt komoly szándéka a szerződés teljesítése és hogy minden lehető védekezést és jogorvoslatot vett igénybe a per befejezésének késleltetése végett. Alperesnek ez a magatartása feltétlenül alkalmas annak a vétkességnek megállapítására, amely az állandó gyakorlat értelmében jogszerű alapjául szolgál a követelés valorizálására. (P. VII. 7482/1923. J. K. 1924. 144.) 401. Bsz. 928—929. §. A tartozás megfizetésében késedelmes adós az ebből eredő kárt is köteles a hitelezőnek megtéríteni. Pénztartozás esetében a kár az elmúlt éveknek gazdasági viszonyai között a tőke elvont hasznait helyettesítő késedelmi kamatokon vagy egyéb járulékokon felül a pénz értékében beállott csökkenés mértékéig is terjedhet, de nem szükségképen terjed minden esetben eddig a mértékig, mert a pénztőkének az értékcsökkenés veszélyét kizáró elhelyezésére vagy elhasználására a gyorsan változó gazdasági helyzetben a hitelezőnek sem volt kivétel nélkül minden esetben alkalma, különösen mikor a kötött gazdálkodásból folyó különböző állami rendelkezések is ebben az irányban éreztették korlátozó hatásukat. Ily körülmények között nincs kizárva, hogy a pénz értékének csökkenéséből eredő kárnak mennyiségét a biróság, bizonyítás hiányában, a Pp. 271. §-a értelmében az eset körülményeinek figyelembe vételével belátása szerint állapit ja meg. {K. 1924. máj. 6. VI. 5875/1923.) 402. Bsz. 928—929. §. Késedelmes haszonbéradós kötelezettsége az értékeltolódásból származott kárért vétkesség nélkül. K. A nem vitás tényállás szerint az alperesnek az utolsó haszonbérleti évre 1923. évi május hó 1-én 160 métermázsa buza középárfolyamának megfelelő összeget készpénzben voltak kötelesek haszonbér cimén megfizetni. Az iratokból pedig az állapitható meg, hogy alperesek a haszonbért az esedékesség napján nem fizették meg és a fellebbezési biróság Ítéletének megho-