Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

230 zatala napjáig sem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek, továbbá, hogy a fellebbezési tárgyaláson is a kereset elutasitását kérték. A fellebbezési biróság az alperesek kifogásait elvetette és őket az eredetileg érvényesitett kereseti követelésben elmarasztalta. Felpereseket azonban kereseti követelésüknek felemelt részével elutasította. A fellebbezési biróság elutasító rendelkezése azonban téves, mert a késedelmes és a perben jogalap nélkül védekező adós a késedelem által okozott és a gazdasági viszonyokban beállott értékeltolódások által a hitelezőnek okozott kárt megtéríteni köteles. Minthogy pedig az alperesek késedelemben voltak és a perben is alaptalanul védekeztek, felperesek jogosan kérhették, hogy az alperesek az eredetileg követelt összegen felül oly értékben is marasztaltassanak, mely a fizetési határidő és a fizetés napja között történt értékeltolódási különbözetnek megfelel. E különbözet kiszámításánál azonban figyelemmel arra, hogy a haszonbér nem természetben szolgáltatandó gabonában, hanem bizonyos mennyiségű gabonának a fizetés napján jegyzett középárnak megfelelő pénzösszegben volt szolgáltatandó, — nem a gabona árának — hanem a pénz értékének az eltolódása irányadó. (1923. december 13. — P. VI. 5503/1923. sz.) 403. Bsz. 928., 929. §. Természetbeni életjáradék esetében az igényei érvényesítésével ok nélkül késedelmes jogosult a saját mulasztása következményeit az adós alpresekre jogosan át nem hánthatja, és csupán a szolgáltatandott dolgoknak az esedékességük idejében volt forgalmi értékét követelheti. (K. 1923. ápr. 12. 5831/922.) 404. Bsz. 923., 928., 929. §. A szerződésszegésből eredő kár a szerződésből származó kötelezettség teljesítésére megszabott időben jár le abban az esetben is, amelyben a kárositó cselekvény vagy mulasztás előbbi időpontban volt elkövetve. A kártérités mérvének megállapításánál a szerződés teljesítésére megszabott időpont az irányadó. Azok az értékeltolódások, amelyek a pénz vásárlóerejének csökkenése folytán utóbb következtek be: a károsult javára már nem szolgálhatnak; az adott esetben annyival kevésbbé, mert felperes a szerződés teljesítésére irányuló perben hozott ítélet végrehajtásában késedelmet tanúsított. K. A meg nem támadott tényállás szerint a felperesek jogelődje érvényesen létrejött szerződéssel még 1910. aug. 17-én megvette 6000 K-áért az alperes k.-i 125. sz. telekkönyvi betétben foglalt ingatlanát, amelynek átadását és az arra vonatkozó tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiállítását azonban az alperes megtagadta azzal, hogy az ingatlant már másnak adta el. Felperesek jogelődje ennek következtében az alperest a csatolt rendes per iratai szerint 1910. szeptember 18-án indított keresettel a szerződés teljesítése iránt perelte, amelynek eredményeként alperes jogerejüleg arra köteleztetett, hogy a felperes részére a 6000 K. vételár lefizetése ellenében 15 nap alatt a tulajdonjog bekelezésére alkalmas okiratot adja ki.