Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

220 377. Bsz. 909. §. A Kúria gazdaságilag lehetetlenültnek tekintette a villamos áramszolgáltatási szerződést, mert az áram előállitásához szükséges anyagok a háború következtében oly annyira megdrágultak, hogy a szerződésnek teljesitése az eredeti feltételek mellett, a vállalkozó számos más hasonló kötelezettségét számbavéve, a vállalkozó anyagi romlására vezetne. A szerződésnek gazdaságilag lehetetlenné válása esetében, a szolgáltatásra kötelezett fél az azt továbbra is követelő másik szerződő féltől a kikötött ellenszolgáltatás mérvének felemelését követelheti. (K. 1916. máj. 16. P. II. 10495 915.) 378. Bsz. 909. §. A vállalkozó, aki az elvállalt munkát a bekövetkezett háborús viszonyok folytán csak oly rendkivüli anyagi áldozatok árán eszközölhette volna, amelyek előreláthatólag létérdekeit veszélyeztető vagyoni romlását idézhették volna elő, az erőhatalomra felelősségének megszüntetése szempontjából sikerrel hivatkozhatík. (B. 1915. nov. 5. 11622 915.) 379. Bsz. 909. §. Az e tekintetben fennálló birói gyakorlat szerint a háború tartama alatt kötött és a háború tartama alatt teljesítendő jogügyleteknél is alkalmazást nyernek a gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó általános magánjogi szabályok olyan esetben, midőn a teljesítés az eladó félre csak az ő anyagi romlásával volna eszközölhető. Ez a tétel azonban nem terjeszthető ki odáig, hogy a kötelezett a másik fél kárával jogtalanul gazdagodjék. (K. 1918. okt. 9. 2844/918.) 380. Bsz. 909. §. Megállapítható a gazdasági lehetetlenülés a háború alatt kötött szerződésre nézve is, ha a szerződés megkötése óta a háborús viszonyok következtében a gazdasági helyzetben oly rosszabbodás állott be, amelyet a szerződő felek kellő gondosság mellett sem láthattak előre, és amelynél fogva a szerződés teljesitése az egyik félnél aránytalan vagyoni hasznot, a másik félnek pedig vagyoni romlását okozná. Alapos az alperesnek — a szerződésnek a gazdasági lehetetlenülés okából való nem teljesithetésére vonatkozó panasza. Igaz ugyan, hogy az alperes 1917. márc. 3-án felpereshez benyújtott ajánlatát már a háborús gazdasági helyzet előrehaladott állapotában tette és abban rámutat a háború okozta áringadozásokra is; ennek dacára még sem lehet elzárkózni annak mérlegelése elől, hogy a folyamatban volt világháború oly rendkivüli és mélyreható változásokat idézett elő a gazdasági viszonyokban, amelyeket előrelátni a legnagyobb gondosság és körültekintéssel sem lehetett. Igazolja ezt a fellebbezési tárgyaláson csatolt helyhatósági bizonylat is, amely szerint Sz.-n egy liter tejnek 1917. nov. havában házhoz szállítva 1 K. 20 f. volt az ára, holott ez azon év április havában 56 fül. volt, eszerint a félévi áremelkedés a 100 percentet is meghaladta.