Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

219 lattal rendelkezett, holott a birtokon a háború tartamára legalább 80 drb. , számos állatot" volt köteles tartani. Ezekre való tekintettel felhívta a felperest arra is, hogy mutassa ki, hogy a birtok átadásához a szükséges összeggel rendelkezik, azonban a felperes ennek a felhívásnak eleget nem tett. Végre felhozza az alperes azt is, hogy a felperes a R.-féle bírtokvétel körül is hasonló módon járt el. Az alperes által felhozott adatokból, ha azok a valóságnak megfelelnek, jogosan lehet arra következtetni, hogy a haszonbérlet átadása a megfelelő biztosíték nélkül az alperesre nézve vagyonának veszélyeztetésével jár, és hogy a felperes eljárása alapos indokául szolgálhatott annak feltevésére, hogy az elvállalt kötelezettségek teljesítésére a kellő anyagi erővel nem rendelkezik. Eszerint tehát a felperes abbeli eljárása, hogy a haszonbérlet átadását az általa előadott uj feltételekhez kötötte, jogosnak volna tekintendő. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság — az elsöbiróság ítéletéből átvett indokolásában — abban a kérdésben, vájjon a felperes a fundus instruktushoz tartozó ökröket már az átadás előtt a megjelölt egységárban veszteséggel adta el, továbbá vájjon a felperes a birtok átvételéhez hány ,,számos" állattal rendelkezett, végre vájjon a felperes az alperes a körülmények által indokolt és jogos abbeli felhívásának, hogy mutassa ki, hogy a birtok átadásához a kellő pénzösszeggel rendelkezik, eleget tett-e vagy sem, tényállást meg nem állapított stb. (1918. ápr. 30. P. II. 844/918.) 374. Gazdasági lehetetlenülés. *) Bsz. 909. §. A gazdasági lehetetlenülés, mint a kötelem teljesitése alól mentesitő ok, védekezésképen kifogásul felhozható ugyan, ha az adóstól teljesítés vagy a nemtel jesités miatt kártérítés követeltetik; de aki a szerződést teljesítette, gazdasági lehetetlenülésre nem hivatkozhatik, és ez alapon a teljesítés kikötött ellenszolgáltatásának felemelését nem követelheti, mert épen a teljesítés ténye igazolja, hogy az nem volt gazdaságilag lehetetlen. (K. 1923. jun. 19. P. H. 3701; 1922. sz.) 375. Bsz. 909. §. Gazdasági lehetetlenülés nemcsak akkor forog fenn, amidőn a szolgáltatás az adós nagyobb vagyoni romlását vonná maga után, hanem már akkor is, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság volna és az egyik fél a másik rovására aránytalanul kedvezőbb vagyoni helyzetbe kerülne, s igy a szolgáltatás követelése vagy épen elfogadása a szolgáltató hibáján kivül beállott helyzet kíméletlen kizsákmányolásának s igy a joggal való visszaélésnek a tekintete alá esnék. (K. 1921. nov. 16. P. V. 2226 1921. sz.) 376. Bsz. 909. §. A vállalkozó pert indíthat annak a jogának megállapítására, hogy a villamosáramnak a szerződésben hosszabb időre megállapított egységárak mellett leendő további szolgáltatása rá nézve gazdaságilag lehetetlenné vált és vagyoni romlását okozhatná. (K. 1918. ápr. 25. 6738 917.) *) L. alább és a Kereskedelmi jogban Vétel a. is.