Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

213 désszegö alperest a nagyobb károsodástól megóvni és kára csökkentésénei közreműködni; s a két évvel utóbb 1921. jul. 16-án a szolgálati járandóságok természetben való kiadását a felperes jogosan annál kevésbé követelheti, inert a fellebbezési bíróság ítélete alaki jogszabálysértése nélkül nem tartalmaz ténymegállapítást arra nézve, hogy ezek az 1919. ápr. 24-én természetben kiadni kötelezett illetmények a keresetinditáskor természetben még meglettek volna és még jelenleg is meglennének. De a természetben való kiszolgáltatás megtagadásának kétségtelenné válta időpontjában, 1919. jul. hó 1-én bekövetkezett, ebből a nagyobb károsodás elhárítására vonatkozó kötelezettségből okszerüleg folyik továbbá az is, hogy a természetben jogosan nem követelhető ingóknak a felperes csakis az 1919. évi jul. 1-én, illetve elején fennálló rendes forgalmi, avagy hatóságilag megállapított áron való beszerezhetési értékét követelheti jogosan. Ennélfogva az alperesnek a szolgálati illetmények természetben való kiszolgáltatására vonatkozó kötelezése anyagjogi jogszabálysértéssel történt, de anyagjogi jogszabálysértéssel történt a készpénzbeli ellenértéknek az 1919. évi április havában fennállott forgalmi, illetve hatósági árak alapján történt megállapítása is, mert ez az ellenérték jogszerüleg csak 1919. évi július 1-én, illetve elején létezett forgalmi, illetve hatósági árak alapján állapitható meg. Erre vonatkozólag azonban a fellebbezési bíróság Ítélete ténymegállapítást nem tartalmaz. (1923. ápr. 18. P. III. 2308/922.) 361. Kártérítési í^ény elvesztése elkésett érvényesítés folytán. Bsz. 883. sz. Az a jogelv, amely szerint az eladó az igényének érvényesítésével túlhosszu ideig .késedelmeskedő vevőről — különösen a háborús viszonyok következtében előállott rendkivüli áringadozásra tekintettel is — joggal azt teheti fel, hogy az a vételi ügyletből kifolyóan már semmiféle igényt nem kiván ellene érvényesíteni és az ügylettől maga részéről elállott, a vevőt megillető összes igények, tehát annak kártérítési igénye tekintetében is irányadó. (K. 3742/20. 1921. jan. 20. J. K. 1921. 56. 1.) 362. Bsz. 883. §. Felperes keresetét huzamosabb idő elteltével indította meg; a jog érvényesítése körül megnyilvánuló ezzel az indokolatlan késedelmeskedésből tehát maga is hozzájárult ahhoz, hogy az időközben bekövetkezett koronaromlásból folyóan a károsodás mérve növekedjék, méltányosnak jelentkezik tehát, hogy a kereset indításáig bekövetkezett koronaromlás terhét ne az alperes, hanem felperes viselje. (P. IV. 1602 924. J. K. 1144. 1.) 363. Bsz. 883. §. Az ingatlan tulajdona iránti keresetnek helyt adó ítélet nem volt végrehajtható, mert a per folyamán az ingatlant az alperes adóssága miatt elárverezte. Alperes kártérítéssel tartozik: ennek mérve a tulajdon iránt 1915. évben hozott jogerős ítélet időpontja szerinti értékhez igazodik. Valorizáció nem követelhető, ha a felperes a kártérítési per indításával sokáig késett és azt sokáig szüneteltette. (K. V. 3958'1922.)