Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

208 345. Bsz. 749. §. A törvény a bírót és bírósági hivatalno­kot elzárja minden a hivatali állásukkal össze nem egyeztethető ügynöki tevékenységtől is és igy attól is, hogy egyes esetben ilyen tevékenységet díjazásért vállaljon. A közigazgatási tisztvi­selőnek ilyen jogcimü követelése biróság előtt érvényesithető­nek mondatott ki. K. Az 1869: IV. t.-c. 8. §. 6. pontja szerint a biró nem lehet ügynök, ezt a törvényes rendelkezést az 1891: XVII. t.-c. 39. §-a a bírósági hivatal­nokokra is kiterjesztette, minthogy pedig felperes alkalmazásban álló telek­könyvvezető, tehát birósági hivatalnok, az idézett törvényes rendelkezés vele szemben is alkalmazandó. Az ebben a részben nem vitás tényállás szerint felperes kereseti igé­nyét abból a közbenjárói tevékenységéből származtatja, melyet alperes meg­bízásából ennek t.-i birtoka eladása körül mint közvetítő a vételár 2%-ában kikötött díjért kifejtett s amely összesen 11.000 K-t kitevő közbenjárási dijára alperes még a kereseti 5.500 K.-val hátralékban maradt. Minthogy ebből a tényállásból kétségtelen az, hogy felperes olyan ügy­nöki közbenjárásért igényli a kereseti összeget, amely közvetítői tevékeny­ségtől felperest, mint birósági hivatalnokot, a fentebb hivatkozott törvény eltiltja és minthogy a tiltott cselekményből folyó igény érvényesítéséhez bí­rói segély nem nyújtható: alapos alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési biróság az idézett törvényekbe foglalt, valamint az utóbb említett jogszabály mellőzésével ítélte meg a kereseti követelést, alapos pedig ez a panasz azért is, mert a hivatkozott törvényes rendelkezés nem­csak a többszörösen ismétlődő ügynöki működést tiltja, de egyenesen ki­mondván azt, hogy biró, birósági hivatalnok ügynök nem lehet, általában el­zárja a nevezetteket a hivatali állásukkal össze nem egyeztethető ügynöki tevékenységtől s ekként elzárja attól is, hogy egyes esetben, bár alkalom­szerüleg is, ilyen tevékenységet díjazásért vállaljon és mert a közigazgatási alkalmazottakkal szemben ilyen tiltó törvényes rendelkezés nem állván fenn, az a körülmény, hogy közigazgatási tisztviselőnek ilyen jogcimü köve­telése biróság előtt érvényesíthetőnek mondatott ki, a biróra és birósági hi­vatalnokra fennálló fentebb idézett tételes tiltó törvényi rendelkezés köte­lező alkalmazásánál közömbös. (K. 1918. dec. 10. P. VIII. 4732/918.) 346. Bsz. 749. §. A jó erkölcsökbe nem ütközik a főszolga­bírónak az a közvetítői tevékenysége, amellyel mint magánsze­mély járásában kőszénkutatási jogosítványok megszerzését meg­bízója részére lehetővé tette. (K. 1918. máj. 22. Rp. VIII. 2011/918.) 347. Bsz. 752. §. Aki tudva másnak kártyaadósságát fizeti ki, ezzel nem szerez megtérítési követelést az adós ellen. K. A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint ugy a pe­res felek, mint az ebben a perben tanuként kihallgatott D. József is egy olyan társaságnak voltak tagjai, mely társaság magánlakásban hazárdjáté­kot (chemin de fer) játszott. Egy ilyen alkalommal alperes játékközben az abban résztvevő D. Józseftől a felperes jelenlétében több tételben ösz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom