Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

209 szesen 11.000 K-át kért és kapott kölcsön abból a célból, hogy a játékot folytathassa. Ez után az eset után körülbelül 2—3 hét múlva a kártyázó társaság szokásos gyülekező helyén (a L. kávéházban) D. József felperes utján is kérte alperestől a 11.000 K-át, aki arra való hivatkozással, hogy a kártya neki nem megy és pénze nincs, D. jelenlétében felperest megkérte, hogy tartozását helyette (t. i. alperes helyett) fizesse ki. Felperes a 11.000 K. kifizetését elvállalta, azt másnap D. Józsefnek tényleg kifizette. Erre alperes utóbb 5.000 K-át kártyanyereségéből felperesnek kifizetett, 6.000 K-ával pedig hátralékban maradt. Nem vitás a peres felek között, hogy mindez 1918. év őszén történt. Az előrebocsátott tényállásból nyilvánvaló, hogy felperes alperesnek tiltott (hazárd) játékból keletkezett adósságának a kifizetését — tudva ennek az adósságnak keletkezése körülményeit — vállalta el és fizette ki tényleg az alperes helyett D. Józsefnek. Jogszabály, hogy az ilyen szerencsejátékból eredő követeléseket birói uton kikényszeríteni nem lehet, ennélfogva ezt a követelést maga D. József sem érvényesíthette volna alperessel szemben bírói uton. Minthogy pedig felperes azzal, hogy az alperesnek ilyen természetű játéktartozását fizette ki D. Józsefnek, csakis D. József hitelezői jogaiba lépett és igy a követelés jogi természete mi változást sem szenvedett: nyilvánvaló, hogy felperes alperes játéktartozására helyette kifizetett összegből a még hátralékos 6.000 K. kereseti összeget sem érvényesitheti birói uton. (1921. okt. 5. P. III. 1999 921.) 348. Feltétel. Bsz. 763. §. 451. sz. Ha a szerződés hatályát a szerződő felek valamely feltétel bekövetkezésétől tették függővé, s e feltétel az egyik szerződő félnek hibájából nem mehet teljesedésbe, a nem vétkes másik fél a szerződés teljesítését akként követelheti, mintha a szerződés feltétlenül köttetett volna meg. (E. H. 1918. márc. 7-én. P. II. 6418 1917. sz.) 349. Bsz. 760. §. A szerződési akaratelhatározást előidéző feltevés (helyesen indok) a szerződés felfüggesztésére vagy felbontására csakis akkor vezethet, ha a szerződő felek az indokot „kifejezetten" feltételnek fogadták el. K. A jogvita felek között forog, hogy felperes a per tárgyát tevő ingatlan birtokába az alperest azzal a feltétellel bocsátotta-e be, hogy a közöttük köteles rész kiegészítése iránt folyamatba tett perben kiegyeznek és azt megszüntetik, avagy minden feltétel nélkül. A fellebbezési bíróság idevonatkozóan azt a tényállást állapította meg, hogy felperes a per tárgyát tevő ingatlant feltétlenül ugyan,, de mégis abban a ki nem fejezett feltevésben engedte át az alperes birtokába, hogy a közöttük folyamatban levő fentemiitett perben is ki fognak egyezni. A szerződési akaratelhatározást előidéző feltevés (helyesen indok) a szerződés felfüggesztésére vagy felbontására csakis akkor vezethet ha a szerződő felek az indokot „kifejezetten" feltételnek fogadták el, ez azonban Térfy: Döntvény tár 14