Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

165 zeménynek tekintendő ingatlannak a másik házastársat illető részéből az ő befektetett külön vagyonának a íele neki kiadassék. Az a körülmény, hogy a változott gazdasági viszonyok következtében az ingatlanok értéke nagyban emelkedett, a pénzünk vásárlóereje pedig tetemesen csökkent, nem szolgálhat alapul arra, hogy a különvagyon az ingatlanokból a szerzéskori értékükhöz mért arányban vagy bármi részben természetben adassék ki; a különvagyonként követelhető pénz vásárlóerejének csökkenésével előállott károsodás a fizetésre kötelezett adósra arra vonatkozó törvényhozói intézkedés nélkül részben sem hárítható át. Az elvont haszon után a birói gyakorlat értelmében kamat nem jár. (K. 1923. márc. 22. P. I. 3368 922.) 267. Bsz. 48—61. §. Közszerzemény kiszámítása. A közszerzemény kiszámításánál szerzeményül mindazok az ingók felveendők, amelyeket a házastársak a házassági együttélés ideje alatt szereztek és amelyek a házasság megszűnésekor megvoltak, ideértve azokat az ingókat is, amelyek a házastárs vagyonának a gyümölcsét vagy hozadékát alkotják. Ezek az ingók abban az értékben veendők fel, amellyel azok a házasság megszűnésekor bírtak; ha pedig a házasság megszűnésekor az ingók birtokában maradt házastárs az ingókat eladta, azoknak az eladási ára, kivéve, ha a másik fél bizonyítja azt, hogy az alacsony értékben való eladás az ő megkárosítása céljából történt. A közszerzemény kiszámításánál nem számitható fel teherként sem a temetési költség, sem az örökösödési illeték, mert ezek nem a közszerzeményt, hanem a hagyatékot, illetve az örökösöket terhelik; nem vehetők számításba az örökhagyó halála után lejárt és kifizetett adóssági kamatok sem, mert azokat a hagyatéki vagyon használatában levő örökösök kötelesek a hagyatéki vagyon jövedelméből kifizetni. (K. 1918. P. V. 6437 31. sz.) 268. 416. sz. Az egyik házastárs által a házasság tartama alatt vett s nem a saját, hanem leszármazói nevére átirt javakból a másik házastárs a házassági kötelék megszűnte után közszerzeményi jutalékát nem természetben a vett ingatlanból, hanem csak pénzértékben a fizetett vételárból követelheti. (E. H. 1914. évi június hó 2-án. 4501/1913. szám.) 269. 417. sz. A házastársak nincsenek elzárva attól, hogy a közszerzeményi vagyont közös megállapodással már a házasság tartama alatt megosszák, ez a megosztás azonban nem járhat annak a hitelezőnek a sérelmével, akinek a házasság tartama alatt korábban keletkezett követelése áll fenn az ellen a házas-