Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

156 vetkezhető eshetőség folytán a jelenben előállható erkölcsi kár vagyoni ellenértékének megitélésére hiányzik a tételes jogalap. (K. 1915. dec. 7. Bp. II. 3830 915.) 234. 1894: XXXI. t.-c. 55. §. Az állandó birói gyakorlat szerint az epilepszia az abban szenvedő házastársnak oly lé­nyeges személyi tulajdonságaira vonatkozik, amely a házas­ság célját és fennállását veszélyezteti, amiből önként követ­kezik, hogy az epilepsziában szenvedő fél ezt a betegségét a vele házasságra lépni szándékozó személynek a házasság meg­kötése előtt tudomására juttatni köteles. (K. 1916. febr. 1. Rp. III. 7.783 1915. sz.) 235. 1894: XXXI. t.-c. 76., 84. §. Házasságtörés. A házassági bontóperre nézve a kereseti jog elenyészésének a H. T. 84. §-a szerint csakis az a hatálya, hogy az illető bontóok jogalapként nem érvényesíthető, de nem tulaj donit ja a hivatkozott törvény­szakasz a kereseti jog elenyészésének azt a hatást, hogy magát a bontóokot létesítő vétkes cselekedetet meg nem történtnek te­kintse. Az ily bontóok csak támogató adatokat szolgáltathat a maga egészében megvizsgálandó házassági viszony megbírálá­sára nézve, de önálló bontóokul nem érvényesülhet. Ezért az ily bontóokról a bíróság az ítélet rendelkező részében nem is hatá­rozhat. Az állandó bírói gyakorlat szerint a házassági életközösség tartama alatt idegen férfival elkövetett közösülés csak akkor állapítja meg a házasságtörést, ha a felek meghasonlása és kü­lönélése a közösülés miatt következett be. (K. 1918. május 8. Rp. III. 1512/1918. sz.) 236. 1894: XXXI. t.-c. 77. §. 406. sz. Az állandó birói gya­korlatban kifejezésre jutott anyagi jogszabály szerint a házas­sági életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül megszüntető házastárs rendszerint nincs ugyan elzárva attól, hogy a Ht. 77. §. a) pontja alapján az abban meghatározott tartalmú hatá­rozat kibocsátása végett a bírósághoz forduljon; ez a rendsze­rinti jogosultsága azonban ahhoz az elengedhetetlen előfelté­telhez van kötve, hogy előzően a további különélésnek jogtalan jellegét a maga részéről a bíróságon kívül megszüntesse azzal a tényével, hogy vétlen házastársához békítően közeledve, őt kiengesztelni és a házassági életközösség visszaállítására és ko­moly célzattal magánúton reábirni igyekezzék és ezeknek meg­történtétől kezdve a Ht. (7. §. a) pontjában megszabott hat (6) hónap sikertelen eltelését bevárja. (E. H. 1916. évi október hó 3-án. P. III. 3923/1916. sz.) 237. 407. sz. A házassági életközösség visszaállítására kö­telező birói határozat kibocsátását a Ht. 77. §. a) pontja alapján szorgalmazó kérvényben nemcsak a megbocsátás, hanem a többi

Next

/
Oldalképek
Tartalom