Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

152 egységi perorvoslata azt vitatja, hogy az adott tényállásból a köztudomást is hozzávéve, az előre való megfontoltságra következtetni nem lehet. A korona ügyész tehát voltaképen nem elvi törvénysértést vitat, hanem adott eset tekintetében a birói felismerést tartja tévesnek és a tények jogi értékelését hibáztatja, ami mind a birói kognició szabadságának körébe tartozik és a jogegységi perorvoslatnak tárgya nem lehet. (1922. febr. 20. B. I. 660/1922. sz. Bdt. XV. kötet 35. 1.) 224. Bp. 443. §. Tollhibakiigazitás. K. A Bp. 327. §-ának utolsó bekezdése és ezzel egybehangzóan a Bp. 443. §-a is félre nem magyarázhatóan csak a birói határozatokban esetleg előforduló lényegtelen név-, szám- és más efféle hibák, elirások, hiányok kiigazitásáról rendelkezik; de nem olyan hiányok, tévedések és elnézésekről, amelyek határozatoknak lényeges részei, amelyeknek elhagyása semmisségi ok és a határozat megsemmisítését vonhatja maga után. Már pedig a Bp. 327. §. második bekezdésének c) pontja értelmében a büntetésnek — s igy természetesen a mellékbüntetésnek, mint a büntető komplexum egy részének is — a kiszabása egyike az Ítélet leglényegesebb részeinek, amelyre vonatkozó törvényes rendelkezésnek akármily okból való megszegése a Bp. 327. §-ának utolsó bekezdése szerint semmisségi ok, tehát az ítéletnek ilyen bármily okból — nevezetesen elnézésből — származó hiányát jelentéktelen mulasztásként kiigazitással pótolni nem lehet. A jelen esetben a kiigazításnak nevezett pótlás különösen azzal is tetézi a törvénysértést, hogy az elitélt jelentékeny sérelmével jár. (1921. évi március hó 18. — B. I. 602/921. sz. Jogegys. tün. Bjt. LXXIII. kötet 125. 1.) 225. Bp. 461., 462. §. Bp. 50. §. Bp. 388. §. A perorvoslati indokolás benyújtása tekintetében a B. P. 388. §. utolsó bekezdése értelmében rendelkezésre álló kivételes határidőt csak az a íél veheti igénybe, aki ez iránt kérelmet terjesztett elő. A menynyiben tehát vádlott kérte annak megengedését, hogy a fellebbezés vagy semmiségi panasz indokolását az Ítélet kihirdetésétől számított 8 nap alatt nyújthassa be, s e kérésének hely is adatik: ez alapon védő nem jogosult e kedvezményes határidő igénybevételére, feltéve, hogy annak a maga részére leendő engedélyezését szintén nem kérelmezte. A birói ítélettel megvalósított bűncselekmény minősítése szempontjából közömbös az, hogy az ítéletet meghozott bíró akkor, amikor az ítéletet írásba foglalta, hivatali állásától fel volt függesztve. (K. 1924. évi márc. hó 4. napján. B. I. 6.689 923. Bjt. LXXVI. köt. 85. 1.) 226. Bp. 463. §. A Bp. 463. §-a értelmében igazolással az a fél élhet, aki valamely határidőt vagy határnapot vétlenül elmulaszt. Valamely perbeli nyilatkozat megtételének a szóbeli tárgyaláson való elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. (B. 1917. okt. 8. B. I. 619. sz.)