Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

132 ben elkövetett bűnpártolás anyagi halmazatban van egymással s a hozzátartozó érdekében elkövetett bűnpártolás anyagjogilag külön választható; ha azonban a pártoltak közt extraneus is van s egységes a bűnpártolás, a Btk. 378. §-a nem alkalmazható. Miután ebben az ügyben ez az eset forog fenn, a Btk. 378. §-a nem volt figyelembe vehető. (1921. évi október hó 12-én. B. II. 2326/921. Bjt. LXXIII. kötet, 245.1.) Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme. (1921: III. t.-c.) 209. 1921: III. t.-c. 5. §. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme. Az állami és a társadalmi rend felforgatására irányuló vétség. K. A kir. Ítélőtábla által valónak elfogadott azokból a tényekből, hogy F. Ferenc vádlott a mai rendszer ellen hangosan kifakadva, azt mondotta: „nekem nem tetszik ez az állapot, lesz még ez máskép is, leszek én még Mezőhegyesen jószágigazgató", továbbá, hogy azután amikor A. András a magyar himnuszt gyalázó módon akként énekelve el: „Isten áldd meg a magyart tetüvel és bolhával" s emiatt a jelenlévők által leintetvén, azt mondotta, hogy ha 25 évre becsukják is, akkor is nem a magyar himnusz az ő himnusza, hanem a proletárhimnusz, mire ugy ő mint a vele együtt jelen volt A. András a „fel, fel ti rabjai a földnek" kezdetű kommunista indulót énekelték el s F. Ferenc vádlott is kijelentette, hogy ez az ő himnusza; s minthogy mindez nyilvános helyen, korcsmában, többek jelenlétében és többek hallatára történt; az alsóbbfoku biróságok helyesen állapították meg a vádlottak terhére az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség tényálladékát. És pedig az Ítéleteikben felhozott vonatkozó indokokon felül még azért is, mert a mezőhegyesi állami birtok jószágigazgatói állása a törvény értelmében tudományos képesítéshez van kötve, hogy tehát a tudományos képesítéssel egyáltalán nem bíró F. Ferenc szitásmester mezőhegyesi jószágigazgató lehessen, az csak az állami és társadalmi rendet erőszakosan felforgató kommunizmus uralomrajutása esetén valósulhatna meg; a nevezett vádlott nyilatkozatából tehát nyilvánvaló, hogy az egyetértő vádlottaknak fentebb ismertetett ténykedései, az alkotmányos állami és társadalmi rend ellen és a kommunista uralom melletti hangulatkeltés végett, izgatás céljából történtek. Ezek szerint tehát a Bp. 385. §. í, a) pontjában meghatározott anyagi semmisségi ok sem forog fenn (1924. évi február hó 27. napján. B. II. 6.383/1923. B. J. T. LXXVI. k. 79. 1.) 210. 1921:111. t.-c. 5. §. Btk. 75., 89. §. Az 5. §. szerinti izgatásra vonatkozó szándék. Nyilvánosság. K. Az alsóbbfoku biróságok Ítéleti ténymegállapítása szerint vádlott vasúti vendéglő helyiségében többek jelenlétében azt kiabálta, hogy ha még egyszer kommunizmus lenne, akkor ő lenne az első kommunista és az urakat mind lefejezné és ezt a papokon kezdené, mert azok a leghuncutabbak.