Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

112 mellett is cikke tartalmát fenntarthatja, utólag pedig a helyreigazitás valót­lanságának bizonyításával a helyreigazítást kellő értékére leszállíthatja. Az adott esetben különben a helyreigazitás megtagadása nem is azért történt, mintha a panaszlott dr. E. E. lapja eredeti cikkének tartalmára vonatkozó helyreigazító tényállást tartotta volna valótlannak, hanem ettől függetlenül pzért, mert valótlannak tartotta a nyilatkozathamisitás miatt való feljelentés­tételt, ami a helyreigazítani akart cikk tartalmának nem ís volt része, tehát a megengedhető, nyomban való bizonyítás köréből tulajdonképen ezért is ki volt rekesztve. A törvénysértésnek megállapítása a Bp, 442. §-a értelmében tehát indo­kolt. (1921. január hó 27-én. — B. I. 77/921. sz. jogegys. hat. Bjt. LXXIII. kötet 72 .lap.) 195. St. 20. §. 30. §. Helyreigazitási kötelezettség. K. A „Kalocsai Néplap" az 1921. december 3-íki számában a „Hírek" rovatában azt a hírt közölte, hogy A. Antal a várostól engedélyt kért kor­csolyapálya megnyitására, de szerényen arra is kéri a tanácsot, hogy a for­galmi adót engedjék el neki . . ." A. Antal ennek következtében a következő helyreigazító nyilatkozat közzétételét követelte. A Kalocsai Néplap 1921. december 3-án megjelent 103. számában „Megkezdődik a korcsolyázás" cimü hir azon része, mely rosszindulatulag személyemmel foglalkozik, valótlan, miután én sem szeré­nyen, sem más módon, sem a várostól, sem a város tanácsától semmit sem kértem és nem kérvényeztem. Kalocsa, 1921. december 3. A. Antal." K. Kálmán szerkesztő ezt a helyreigazító nyilatkozatot nem közölte, mert szerinte az nem felel meg a St. 20. §-ának 3. pontjában előírt kellé­keknek, vagyis nemcsak ténybeli kijelentéseket, cáfolatot tartalmaz, hanem a „rosszindulatulag" szóban sértő bírálatot is. A. Antal ezek után panaszt tett K. Kálmán ellen a kalocsai kir. járás­bíróságnál a St. 30. §-ának 2. pontjába ütköző kihágás miatt, amelyben a kir. járásbíróság K. Kálmánt bűnösnek mondta ki, pénzbüntetéssel büntette és kötelezte, hogy a panaszos fenti helyreigazító nyilatkozatát közölje. ítélete indokolásában kifejti a kir. járásbíróság, hogy a felek között a nyilvánosság előtt viszály van; hogy K. Kálmán rosszindulatulag foglalkozik a panaszos magándolgaival, amit bizonyít a „korcsolyázás forgalmi adó nél­kül" cimü közleménye is. Mindezeknél fogva a „rosszindulatulag" szó csak fedi a tényeket és elégtételt nyújt a panaszosnak, ami a St. indokolása sze­rint a helyreigazításnak is egyik célja. K. Kálmán fellebbezésére a kalocsai kir. törvényszék nem nyilvános tárgyaláson azt az Ítéletet hozta, hogy a panaszlottat a kihágás vádja alól a Bp. 326. §. 1. pontja alapján felmentette, de kötelezte, hogy a panaszos fent jelzett nyilatkozatát a „rosszindulatulag" szó kihagyásával közölje, amit K. Kálmán szabályszerűen meg is tett. A kir, törvényszék azzal indokolja ítéletét, hogy a „rosszindulatulag" szó se nem tényállítás, se nem cáfolat, tehát ezzel a szóval együtt a panasz­lott a nyilatkozatot nem tartozott közzétenni, mert ebben a formában a helyreigazító nyilatkozat nem felel meg a St. 20. §. 3. pontjában felsorolt kellékeknek. A kihágás tényálladéka tehát nem állapitható meg a panasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom