Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

92 pontosan meg nem mérhető, de legalább a bünsegédi tevékenység mértékét kell, hogy megüsse. A törvény felhívott szakaszai az állandó birói gyakorlatnak megfelelő ezen értelmezése mellett, az adott esetben a valónak vett tényállás helyes ]ogi értékelése tehát a Btk. 308. §-ának alkalmazását feltétlenül kizárja és a Btk. 301., 306. §. szerint való helyes minősítésére utal; mert kétségtelen, hogy a vádlottak mindegyike a bántalmazás tettleges megvalósítója, tehát mindegyik tettesi tevékenységet fejtett ki az elkövetési cselekményben és így a nem akart, de közös és együttes tettükből folyó halálos eredményért tettestársi minőségben kell felelniök. A kir. törvényszék első törvénysértése abban van, hogy a Btk. 308. §-át olyan esetben alkalmazta, ahol annak alkalmazása fogalmilag ki van zárva. Ugyané törvényhellyel kapcsolatban a kir. törvényszék megsértette azonban a Btk. 69. §. 2. p. és a 70. §. rendelkezését is, mert noha a Btk. 308. §-ában meghatározott bűntett fent jelzett különleges természete szerint ix bántalmazás minden résztvevője — még az is, aki bebizonyítja, hogy a halálos eredményt ö nem okozta — a bántalmazásban való részvétel tettese gyanánt felel, s ennélfogva e törvényhely alkalmazása a Btk. 69. §. 2. p. és a 70. §-ának alkalmazását feltétlenül kizárja; a kir. törvényszék a Btk. 308. §-ának és az általános bünrészességnek teljes félreismerésével mégis három vádlottat a Btk. 308. §-a szerint való bűntettben tettestársnak (Btk. 70. §-a). a negyediket bűnsegédnek (Btk. 69. §. 2. p.) nyilvánította, s ilyenekként büntette, — ami nyilvánvaló törvénysértés. Minthogy pedig a koronaügyész e törvénysértések miatt a jogegység érdekében perorvoslattal élt, a Bp. 442. §-a értelmében a törvénysértéseket meg kellett állapítani, s egyben — minthogy azok nem a vádlottak sérelmére történtek — ki kellett mondani, hogy a jelen határozat a felekre nem hatályos. (1921. május 13. — B. I. 1491/1921. sz. Bjt. LXXIII. kötet 185.1.) 145. 330. §. A férjétől tényleg különváltan, saját lakásában élő feleség ezzel a lakással önállóan és a férj kizárásával rendelkezik, ez a lakás a férjre nézve idegen és igy a férj a lakásba a nő beleegyezése nélkül, erőszakkal és fenyegetéssel behatolni jogositva nincs. (K. 1917. máj. 3. B. I. 862. Bdt. XI. 149.) 146. 330. §. 616. sz. Az a lakó, ki a bérbeadóval szemben szerződésen alapuló kötelezettségének nem tesz eleget, csupán a hatóság utján távolitható el a lakásból, mert a Btk. 330. §-a a házjogot feltétlenül védelemben részesíti. (E. H. 1918. évi június hó 18-án. B. I. 1481 1918. szám.) 147. 310. §. Kbtk. 120. §. Az a körülmény, hogy a vádlottat a rendőri büntetőbiróság vigyázatlan hajtás miatt a Kbtk. 120. §-ában meghatározott kihágás cimén jogerősen elitélte. nem zárja ki a rendes biróságnak a bűnvádi eljárásnak a Btk. 310. §-ában meghatározott vétség cimén való eljárását a vádlottnak azon cselekménye miatt, hogy a vigyázatlan hajtásban rejlő gondatlansága által másnak súlyos testi sértést okozott. (1918. márc. 12. B. I. 6549 917. Bdt. XII. 104.)