Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

93 148. 333. §. A lopás be van fejezve az elvétellel, vagyis azzal a fizikai mozzanattal, mellyel valaki a jogtalanul eltulajdonitani akart dolgot a saját uralmának veti alá, befejezést nyer. Mihelyt tehát ez megtörtént: a lopás be van végezve, habár a tettes még nem is vitte el a lopott dolgot a helyszinéről. (1922. évi augusztus hó 29. napján. — B. I. 2625/1922. Bjt. LXXIV. 204.) 149. 333. §. 617. sz. Lopás tárgya lehet minden ingó dolog, akár van pénzben kifejezhető értéke, akár nincs és akár közforgalom tárgya, akár nem. Lisztjegy ellopása a Btk. 333. §-a alá esik. (E. H. 1918. február hó 12-én. B. IV. 6625/1917. sz.r 150. 618. sz. Az öntudatlanságig részeg embertől pénzöszszeg kérése, átvétele és megtartása lopás, mert a sértett akaratának szabad elhatározásával nem bir, a pénz ennélfogva beleegyezése nélkül vétetett el tőle. (E. H. 1916. évi május hó 30-án. B. II. 2384 1916. szám.) 151. 619. sz. Nem a lopásban való bünsegédi bünrészesség, hanem az orgazdaság tényálladékát meriti ki vádlottnak az a cselekménye, mely szerint utóbbi a tettessel való egyetértés nélkül, a lopásnál véletlenül jelen volt és az ellopott ingókból részesedik. (E. H. 1919. évi március hó 11-én. B. I. 382/1919. szám.) 152. 333. §. A villamos vasúti kocsiban felejtett tárgy elvitele lopás. (K. 1924. évi január hó 15. napján. B. II. 5.651 923, Bjt. LXXVI. 64.) 153. 333. §. 1907: III. t.-c. 2. §. Telefonhirmondó vezeték villamos áramának elvezetése mint lopás. K. Megállapítást nyert, hogy a vádlott Budapesten 1916. november havában atyjának S. kereskedőnek lakása utcára nyiló egyik ablakából a ház első és második emelete között a falon keresztül húzódó és a budapesti ,,Telefon Hírmondó Részvénytársaság" tulajdonát képező telefonvezetékbe egy hamis vezetéket kapcsolt be, atyja lakásában pedig a falon egy kistelepen két hallgató kagylót szerelt fel s mintegy négy héten keresztül ily módon a Telefon Hírmondó vezetékében keringő áramot, mint reá nézve idegen ingó dolgot jogtalanul elvezette azon célból, hogy azt használhassa. Ezen tényállásból kétségtelen, hogy a vádlottnak célzata a villamos áiam eltulajdonítására irányult, mert a vádlott a jogtalan módon elvezetett, tehát elvett villamos áramot szándékosan a saját céljaira fordította. Minthogy pedig az 1907: III. t.-c. 2. §-a szerint a villamos áram és a technikai célokra érvényesíthető minden egyéb erő (energia) is ingó dolognak tekintetik és igy eltulajdonításának az a módja, amely az elvételnek megfelel, aminő különösen az elvezetés, lopásnak tekintendő: nem tévedett a kir. tábla abban, hogy a vád alapjául szolgáló tett bűncselekmény tényálladékát megállapítja, sem pedig abban, hogy azt a büntetőtörvény melyik