Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Szerzői jog. 243 azok mint zeneszövegek a szöveg szerzőjének beleegyezése nélkül zeneműként sem adhatók elő. A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Hogy a „Girardi Rézi" és a „10 centiméter" czimü kupléknak felperes a szerzője: ez a kereseti állítás a tanuk vallomásából bizonyítva van. Az a kereseti állítás azonban, hogy alperes ezeket a kuplékat a mulatójában előadatta volna, nem nyert bizonyítást, mert bár G. Gy., R. L, R. V., sőt maga N. J. tanú is vallotta, hogy alperes mulatójában az 1907. év őszén N. J. ezt a két kupiét nyilvánosan előadta és azt, hogy ehhez az előadáshoz felperes beleegyezése kikéretett volna, alperes nem is állította, azonban azt, hogy ezt a kupiét alperes adatta volna elő, egyik tanú sem valotta. Ellenkezőleg N. J., R. I. és R. V. vallomása szerint alperes abba, hogy ki mit adjon elő, nem folyt be; a műsor megállapítása nem alperesnek, hanem S. Sz. rendezőnek volt a feladata és az F) alatti szerint a műsor megállapítása sem állt többől, mint annak kijelöléséből, hogy névszerint melyik és minő szakbeli artista és minő sorrendben lépjen föl; de már az, hogy az egyes artista a maga szakmájában mit adjon elő, ez magától az illető artistától függött, ami hogy más kabarékban is igy szokott lenni, ezt R. V. tanú világosan vallja, de nyilvánvaló az G. Gy., N. J., G. J., W. I. és G. A. tanuk vallomásából is, akiknek vallomásából megállapítható, hogy a kuplék szövegét meg zenéjét maguk az artisták szokták megíratni, illetőleg a már megirt kupié szövegének és zenéjének előadási jogát megszerezni. Ilyen körülmények között alperest pusztán azért, mert az artistákat és a rendezőt is ő szerződtette, a kérdéses két kupié előadása eszközöltetöjének nem lehetvén tekinteni, felperest az alperes elleni szerzői jog bitorlása miatt keresetével el kellett utasítani. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1884: XVI. t.-cz. 52. §-a értelmében a szöveges zenemüvek előadásához s ide kell érteni a kereset tárgyául szolgáló kuplékat is, rendszerint elég a zeneszerző beleegyezése, vagyis az utóbbi esetben a szöveg nyilvános előadása a törvény 1—49. §-ai értelmében a szöveg szerzőjének a joga. Ebből következik, hogy amennyiben N. J. a szóban forgó kuplékat mint zenemüvet adta elő, hacsak oly körülmények fenn nem forogtak, amelyekből alperesnek tudnia kellett, hogy felperes müvei mint zenemüszövegek, zeneműként sem adhatók elő az ö beleegyezése nélkül, alperesnek a köteles gondosság szem előtt tartása mellett sem volt feladata puhatolni, hogy ki az előadott zenésmü szövegének a szerzője. N. J. a felperes tiltakozása után a kuplék előadását megszüntette és minthogy a perben nincs adat arra, hogy alperes tudott arról, hogy felperes, mint a szöveg szerzője, a zenemű előadásához való jogot 16*